Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Schmidtmayer Richárd 3. kép: Tata mezőváros fiiggő pecsétje Fig. 3: The hanging seal of market town Tata gyan azt korábban bemutattuk —, egy mészárszék örökléséhez a földesúr járult hozzá. Több esetben megfigyelhettük, hogy Tata mezővárosa oklevelet adott ki. Ezeket, hogy hitelességüket bizonyítsák, a mezőváros pecsétjével erősítették meg. Ma két pecsétjét ismerjük Tatának: a mezőváros középkori nagypecsétje már a 19. század óta ismert,196 197 a város ma is ezt használja címeréül. (3. kép) Fennmaradt a város kisebb pecsétje is, amelyet feltehetően inkább a közösségen belüli ügyekben használtak.19/ (4. kép) Bár mindkét pecsétet ismertette Bándi Zsuzsanna,198 célszerűnek látjuk ismételten bemutatni a pecséteket, képeikkel együtt. A nagypecsét199 zsinóron függő, természetes színű viasz pecsétfészekben levő kerek, sötétzöld viaszpecsét (mintegy 4,7 cm átmérőjű). A pecsétmezőben hasított, jobb oldalt vágott címerpajzs, jobb felében Anjou-liliomok és magyar vágások, bal felében kettős kereszt lépcsős talapzaton. A pecsét körirata: SIGILLVM CIVITATIS DE TATA. A kisebb vagy gyűrűspecsét200 az oklevélen kerek, barnára sötétedett színű viasz rányomott pecsét (kb. 1,4 cm átmérőjű). A pecsétmezőben három kereszt emelkedik ki. Bándi Zsuzsanna elképzelhetőnek tartotta, hogy a kereszt helyett „nyílt koronára emlékeztető alakzatból kinövő toronyra emlékeztető” ábrázolást lehet látni.201 Feltételezhető-4. kép: Tata mezőváros kisebb pecsétje Fig. 4: The minor seal of market town Tata nek tartjuk, hogy a három kereszt vagy torony Tata három templomára utal. Szabad plébánosválasztás meglétére utalhat az, hogy az első ismert Keresztelő Szent János-egyház plébánosa, János tatai származású volt.202 Nem tudjuk igazolni, de feltételezhetjük, hogy egy összegben fizették az adót, felmentették őket a termény- és robotfizetés kötelezettsége alól, mint más jelentős mezővárosokban. Az összefoglaltak alapján a Tatán élők igen széles körű önkormányzati és bíráskodási joggal bírtak. A lakosoknak sikerült kiharcolni, és talán ami legalább ennyire fontos, megtartani azokat a kiváltságokat, amelyeket egy mezőváros a középkorban megszerezhetett. TÁRSADALMI RÉTEGEK ÉS TISZTSÉGVISELŐK Az okleveles emlékek alapján a mezőváros társadalmi rétegződése alapján a vagyonosabbak választották a bírót és az esküdteket. A helyi szerveződés ,96Elsőként közölte: WENZEL 187g, 10. 197 DL 59532. Sajnos a többi, Tata város hatósága által kiadott oklevélről, amelyet az AMB-ben őriznek, a DF állomány alapján nem tudjuk eldönteni, hogy maradte rajta pecsétnyom. 198 BÁNDI 1991, 98. Az alább közölt pecsétméreteket és viaszszíneket az ö adatai alapján közlöm. 199 DL 19678. 200 DL 59532. 201 BÁNDI 1991, 98. csúcsán a kereskedelemben is résztvevők álltak — ők voltak a helyi élet irányítói.203 Tata mezővárosát az évenként választott bíró vezette. A tatai adatsorok 202 János plébános tatai származására utal Tatán álló atyai háza, amelyet olyan feltétellel adományozott el, hogy azt csak saját és anyja halála után kapják meg az adományozottak. „Quandam curiam suam in eadem Tata patrimonialem”, „usque ad vitam suam et matris sue ipsum fundum curie voluisset possidere.” (DL 7334-) 203 Hasonlóképpen alakult ez más mezővárosokban is. (BLAZOVICH1996, 352.) 208
