Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Schmidtmayer Richárd 2. kép: Tatára vezető kereskedelmi utak a középkorban, valamint azon települések, ahonnan a városba költöztek (térkép ENGEL 2001 nyomán) Fig. 2: Medieval trade routes leading to Tata, and the settlements from which people moved to Tata lekedtek.84 A maradék két útvonalon már hamar el lehetett érni a nyugati határszélt is: az egyik — talán Kocson és — Igmándon keresztül haladt Győr irányába, a másik Billegpusztán át vezette a kereskedőt a komáromi révhez, hogy utána Pozsony felé vehesse útját. BENÉPESÜLÉS A társadalmi mobilitás a 14. század végén gyorsult fel, a jobbágyok mezővárosba költözését a nagyobb munkalehetőség éppen úgy motiválta, mint a kedvezőbb adóterhek. A 14. század végéről és a 15. század elejéről fennmaradt adatok azt bizonyítják, hogy Tata és különösen a mellette fekvő Újtata mezővárosok komoly vonzerőt jelentettek, hiszen viszonylag nagy távolságról költöztek be a településre. Ez azonban a korábbi földesurak érdeksérelemével járt együtt: 1413-ban, amikor a király újtatai népei és jobbágyai, miután a Nyitra megyei Elefánthy nemesek birtokain élő jobbágyokat — a lefizetett terrágium és minden adósságuk megfizetése után, tehát jogo-82 „Dum in possessione Thagyas vocata habitaret ac de hoc oppido Thata domum transiret et ad iter Masaswth vocatum pervenisset [...] currum oneratum rebus euntem vidisset.” (DL105902.) 83 DL 10071. regesztája: ZsO IV, 174. Az Elefánthyak nésan és engedéllyel — Újtata mezővárosba akartak költöztetni, az említett nemesek megtámadták őket, megcsonkították kezüket és lábukat.82 83 A nehézségek ellenére tovább folytatódtak a betelepülések. Két évvel később Újtata város bírája és polgárai kérésére a szintén Nyitra megyei Apáti soltésza kapott Zsigmondtól felhatalmazást, hogy ottani soltészságát értékesíthesse és szabadon Újtatába költözhessen.84 A két oklevél alapján kijelenthetjük: Tata és Újtata királyi kézbe kerüléssel annyira vonzó településsé vált, hogy nagyobb távolságokból is érkeztek ide jövevények szerencsét próbálni. Szervezett telepítésekre több adat nem került eddig elő, így érdemes vizsgázöpontjából foglalkozott vele Fügedi Erik is: FÜGEDI 1999,184-185. 84 DF 249946. Regesztája: ZsO V, 223; kiadva: WENZEL 1879,10-11. 198