Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Schmidtmayer Richárd kérést IV. Jenő pápa két évvel később, 1435-ben meghallgatta és engedélyezte a búcsút.56 A kérvényben mindkét alkalommal csak egyházként említett templomról kevés ismerettel rendelkezünk. Felmerülhetne az a lehetőség, hogy a várbéli kápolnát takarná a Szentháromság titulus, de az említésekben ezt nem kápolnaként határozták meg. Némi nehézséget okoz az, hogy más esetektől eltérően nem hangsúlyozták az egyház plébániai joghatóságát, azonban ezt az ugyanebben a kérvényben szereplő varannói Szűz Mária-templom esetében sem tették meg.57 58 Annyi bizonyos, hogy a templom a pápai engedélyt követően nagyobb népszerűségnek örvendhetett, hiszen meghatározott — számunkra ugyan részleteiben ismeretlen — feltételek mellett bűnbocsánatot nyerhettek, akik ezt az egyházat felkeresték. A Szentháromságtemplom valószínűleg a Nagykert utcánál előkerült középkori temető közelében volt. Szűz Mária-kápolna A felsorolt templomok mellett egy Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnáról is maradt emlék a 15. századból. Az oklevél adatai alapján az elhelyezkedéséről annyit tudunk, hogy közelében mészárszékek álltak.38 Ezt a kápolnát lehet azonosítani azzal a kisméretű egyházi épülettel, amelyet a Kossuth téren a Nagytemplom építésekor, a 18. században bontottak el, és közelében állították fel a Mária Immaculataszobrot.59 A tatai Szűz Mária-kápolnának még a török kor végén is maradt emléke, hiszen Esterházy Pál 1696-ban készült hazai Mária-kegyhelyeket bemutató összeírásában még említi a — szerinte Mátyás király utasítására 1480-ban épített — tatai kápolnát, ahol oltárt állíttatott Máriának, és a király elhelyeztetett benne egy vörösmárvány Mária-szobrot is.60 Az 1742-ben készült egyházlátogatási jegyzőkönyv is megemlített egy régi Mária-oltárt, de ennek esetleges középkori eredetére semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésünkre.61 Újtatai Szűz Mária-plébániatemplom Újtatán egy újabb plébániatemplomot találunk, melyet szintén Szűz Máriának ajánlottak.62 A kevés fennmaradt adat miatt lokalizálása is nehézségekbe ütközik. A helytörténeti irodalomban két lehetőség merült fel, az egyik szerint a Fényes áruház környékén állt, míg a másik a mai Vaszary János Általános Iskola területére helyezte.63 Ferences kolostor Alapítása legkésőbb a 15. század elején megtörtént. A templom védőszentjét nem ismerjük. A század közepétől egyre többször fordul elő, hogy végrendeletekben különböző értékeket adományoztak a kolostornak.64 A rend helyi népszerűségét nemcsak ez jelzi, hanem a rend harmadrendjébe lépők nagyobb száma is.6’ Az épület és a templom nagyságát jól mutatja, hogy 1510-ben jelentős diplomáciai eseményeknek adott helyt.66 Ispotály is működött a településen, feltehetően a ferencesek felügyelete alatt. Erre utal az, hogy Szilágyi Erzsébet Varsányi István rendfőnököt Pestről Tatára küldette, hogy betegségét gyógyítsák.67 ÚTHÁLÓZAT Tata a régió fontos átkelőhelye volt. Mikoviny Sámuel a terület 18. században történt lecsapolása 36 LUKCSICS1938,130. 57 Varannón a 14. században két egyház papjától szedtek be tizedet: a Szentkirály titulusú templométól, amelyet később gyakran plébániatemplomként is említenek, valamint a Szűz Mária tiszteletére emelt egyházétól. Ez utóbbit később sem nevezik plébániatemplomnak. A 15. században állt egy Mindenszentek-kápolna, valamint az 1413 előtt alapított Szűz Máriának ajánlott ferences kolostor. A kérvényben vélhetően ez utóbbi templomra utalnak, mert Rozgonyi István és György szülei ott vannak eltemetve. (MEZŐ 2003,199,355,475.) 58 DF 281353. 59 A Kossuth téren álló épületnek a legkorábbi említése az 1608-as betelepülést követő összeírásban említett templom. „Hic in medio plateo est templum S. Helenae." (MOL E 156. UC Fase. 6o. N. 39. 2.) A templom védőszentje Szent Ilona lett, lásd erre: FATUSKA 2009, 56. Az 1994-es ásatás során középkori temető nem került elő, ezt magyarázhatja az, hogy a kápolna nem rendelkezett temetési joggal. Ez a közvetlen közelében álló mészárszékek miatt is indokolt lehetett. 60 ESTERHÁZY 1690,142. előtt megrajzolt térképe alapján Tata és a Duna között széles sávban ingoványos-vizes terület húzódott. 61 „Ecclesia parochialis est fere in medio oppidi honori Sancti Blasii episcopi et martyris, sacra tribus altaribus maiori, ad latus sinistra Beatae Virginis Mariae veteribus, ad dextram vero latus novo altari.” (Győri Egyházmegyei Levéltár. A győri püspökség levéltára. Visitationes canonicae. 22. kötet 32. [1742, Komáromi főesperesség]) 62 Tamás nevű plébánosa: 1402. (ZsO II/i, 242; DF 274123.) 63 Fényes Áruház: SZATMÁRI 2004, 37. Vaszary Iskola területére: MOHL1909,22. 64 KARÁCSONYI 1924,193-194. 651474: Tolnai (keresztnevénél az oklevél kiszakadt; elképzelhető, hogy Máté, mert ilyen nevű szerzetes még élt itt 1535-ben [KARÁCSONYI 1924, 194.]) a rend fraternitasaba fogadja Deregdei családot (DL 45558.). 66 LAKATOS 2010, 43, 48. 67 „Ideo ex magna verecundia et dolore infirmatus est et per Magnificam Dominam Elisabeth, relictam condam Vojvodae et Gubernatoris Regni, ad locum de Thata per currum missus est.” (TOLDY1871, 247.) 196
