Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban állnak rendelkezésünkre a 16. századból. Korlátkövi Osvát 1501-ben és a következő évben is a halakat, köztük vélhetően vizát küldetett a Budán tartózkodó Zsigmond hercegnek.45 A tóba telepített vizákról mint annak fő látványosságáról a cseh Jan Dubravius is megemlékezett.48 49 EGYHÁZAK Az egyházi épületek a középkori városszerkezetben kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen kijelölik a települések központi területeit, valamint méretük, alakjuk utal a templomot fenntartó közösség nagyságára és vagyoni helyzetére. A templomokra vonatkozó ismereteinket alapvetően az írott forrásokból nyerjük, többségük helye máig azonosítatlan. (1. kép) 1. kép: Tata középkori egyházainak feltételezett helye Fig. 1: Presumed location of the churches in medieval Tata Az okleveles emlékek alapján Ótatán a bencés monostor mellett két plébániatemplom, egy templom, valamint egy kápolna állt. Újtatán a plébániatemplom közelében ferences kolostor is működött. Ennyi egyházi létesítmény mindenképpen jelentősebb lakosságot és részben ezzel összefüggésben komolyabb gazdasági erőt feltételez. A koldulórendi kolostor jelenléte is ezt támasztja alá, hiszen a rend tagjai csak jelentősebb településre költöztek, mivel ekkor még koldulásból éltek. Foglaljuk össze ismereteinket az egykori tatai egyházi intézményekről, egyenként számba véve a rájuk vonatkozó adatokat. 48 „Item feria quarta (1501. március 10.) istis qui portaverant pisces domino principi a domino Charlacki capitaneo de Tata dedi I ortt.” (Ort: V4 forint, azaz 25 dénár értékű pénz.) „Item pro thuna, in quia visa imposita est, a domino Charlacki dedi XXIII denarios Hungaricales.” (1501. november 21.) (DIVÉKY1914, 94, 188.) 49 BALOGH 1966,191. 50 PRT XII/B, 201-207. További irodalommal: F. ROMHÁNYI2000, 67. 51 1387: János egyben komáromi alesperes is (ZsO I, 33S4; DL 7334-); 1402: Mihály (ZsO II/i, 242; DF 274123.). Szent Péter és Pál bencés monostor A legrégibb eredetű, oklevelekből ismert egyház. Az Árpád-korban jelentősebb befolyással bíró szerzetesi közösség lehetőségei a 15. századra folyamatosan visszaszorultak, de jelenlétük hatása még ekkor sem lebecsülendő. A monasztikus rendek hanyatlása a tatai bencéseket sem kímélte: az 1508-as ellenőrzéskor az apát mellett már csak egy szerzetest találtak.50 Általánosan elfogadott nézet szerint a templom a mai Fürdő utca környékén állhatott, de pontos helyét nem ismerjük. Szent Kelemen-plébániatemplom Tata plébániatemplomának korai alapításra utalhat patrocíniuma, de két ismert említése a 15. század elejéről való. Az egyház kiemelkedő szerepére utalhat, hogy János nevű plébánosa egyben komáromi alesperes is volt.51 Elhelyezkedését a mai Kossuth-téren képzelték el, de ott nem került elő jelentősebb templom nyoma.52 Amennyiben az nem a tér közvetlen környékén helyezkedett el, akkor szóba jöhet még az egykori Ótemető területe, a mai Hősök terének környéke.53 Keresztelő Szent János-plébániatemplom A 14. század végéről és a 15. század elejéről több plébánosát is említették az oklevelek, akik közel évi 40 aranyforint jövedelemmel rendelkeztek. ’4 Ma is láthatók a romjai a Keresztelő Szent János születésére szentelt templomnak, amelynek szentélye és alapfalai a Kálvária-dombon állnak. A plébániatemplom egykori jelentőségét méretei is jelzik, az épület bazilikális elrendezésű, háromhajós templom volt. Szentháromság-templom Rozgonyi István felesége, Cecília 1433-ban a Győr egyházmegyei Tata városában álló Szentháromság egyháza számára búcsút kérvényezett.55 A kegyes 52 Kossuth térre: MOHL 1909, 20. Az itt álló templom elképzelt alaprajza: RADOS 1964, 84-85. A régészeti feltárás eredményéről: KISNÉ-PETÉNYI2004,12-13. 53 Petényi Sándor ásatása során középkori réteget talált a tér északnyugati sarkán. (KISNÉ-PETÉNYI 2004,13.) Az Ótemetőről: MOHL 1909, 88. Az előkerült sírokról többen írtak: KISNÉ-PETÉNYI 2004,10-11. 541387 előtt: János (ZsO I, 33-34; DL 7334.); 1387: Benedek (ZsO I, 33-34; DL 7334.); 1407 előtt: Gergely (ZsO II/2, 26.); 1407-től: Szentgróti Gergely (ZsO II/2, 26.). Ugyanitt említették, hogy a Szent János-plébánia évi jövedelme a 40 aranyforintot nem haladja meg. 35 LUKCSICS1938, 99-100. 195
