Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Schmidtmayer Richárd A mai legnagyobb tó, a Tatai- vagy Öreg-tó is egy mesterségesen létrehozott vízfelület. Megépítésének időpontjáról különböző vélemények alakultak ki. Egyesek úgy vélték, hogy már a római korban létezett, az írott források alapján azonban a középkori eredet a meggyőző.3'1 Kézenfekvőnek tűnne, hogy a tatai bencések alakították ki a halastavat, hiszen a középkori Magyarországról erre számos példát ismerünk. Nagyszámban találhatóak nemesi curiák mellett is mesterséges tavak, de a városokban nem volt jellemző halastavak létesítése.37 Ezek alapján akár a bencések, akár Tata egykori földesurai is megépítethették, ennek pontosítására érdemes megvizsgálni a mesterséges tó építési idejének lehetőségeit. Legutóbb Tasnádi Róbert foglalkozott a magyar hal^azdálkodással kapcsolatban a tatai Öreg-tóval is.33 Szerinte 1430-ban alakították ki a tavat, de állítását nem indokolta.36 37 38 39 Véleményünk szerint — és ezt az alább felsorolt írott adatokkal próbáljuk alátámasztani, — a tó annyira szervesen kapcsolódik a várhoz, hogy attól függetlenül nehéz lenne értelmezni. Az így kialakított Öreg-tó azonban nemcsak védműként szolgált, hanem lehetőséget nyújtott különböző mulatságok rendezésére, részben a királyi palota éke, látványossága lett. Már csak méreteiből adódóan is — hiszen lakott, vagy művelt területeket is ellephetett az új vízfelület — feltétlenül királyi akaratra volt szükség a létrehozásához. A várat Zsigmond itineráriuma alapján 1409-ben fejezhették be, így az Öreg-tó is ekkor születhetett. A mesterséges tó területileg Újtatához tartozott, azonban az ott szolgálatot teljesítőket már a vár uradalma alkalmazta. Ha a térképre pillantunk, rögtön szembeötlő, hogy az Öreg-tó beékelődik a város különböző részei 36 Bár a római eredetet már korábban kizárták. (ROHRBACHER 1888, 11.) A búvópatakként terjedő elméletnek még a 20. században is több híve volt, ezért tértek ki a problémakörre újra és újra. Legutóbb: KISNÉ-PETÉNYI2004,11. 37 A kevés példára talán a Buda környéki felhévízi Malom-tó példája lehet érdekes: bár csak a 16. századtól adatolt, már a 13. századtól léteznie kellett, mivel a tó vizének hidrosztatikai szabályozó ereje van, azaz, ha van tó, nagyobb a melegvízforrások vízhozama, ez több malom működését tette lehetővé. (KUBINYI2009,153.) 38 TASNÁDI 2009. Tasnádi mondatait vette át Fiilöp Éva Mária. (FÜLÖP 2009, 72.) 39 Feltehetően arra gondolt, hogy első említése 1435-ből való, és öt évre becsülhette a gátak, így a mesterséges tó építését is. 40 „In villa Atata, quo se ille venationis et piscationis causa, nam ad utramque rem locus aptissimus est, piscina in genti et permagnifica ab illo extructa, et sytvis caprearum feracibus prope adiacentibus contulerat.” A másik levélben: „quia enim est pi(s)catio Regia et közé, így Újtata jobban elkülönült a többi városmagtól. Az itt élők számára óriási változást okozott egy ilyen méretű királyi halastó kialakítása, hiszen korábban ott a földrajzi környezetből vélelmezhetően ingoványos terület volt, ezáltal nemcsak néhány malom és rét tűnt el, hanem egészségesebbé is válhatott a környék. Az tó eddig ismert első említésére 1435-ben került sor, amikor a már említett Traversari pápai követ azt egy levelében megörökítette. Ebben leírta, hogy Zsigmond „vadászat és halászat céljából kereste fel Tatát, ahol ö egy igen nagy kiterjedésű és pompás tavat állíttatott”, míg egy másik levelében „a királyi halastóról” írt.4° Ezt követően már megszaporodtak a halastóra vonatkozó említések. Albert király egy 1439-es oklevelében bukkant fel az „Újtatában levő királyi tó”.41 Nem sokkal később egy újtatai malommal kapcsolatban említették a „nagy tavat”.42 1495- ből arról értesülünk, hogy a tónál három halász szolgált a tatai vár számára.43 Ekkor újították fel a tóhoz tartozó „Talyga”-1 is.44 A vízterület nagysága és jelentősége miatt az elbeszélő forrásokban is felbukkant a tó. Bonfini úgy vélte, hogy „a mi időnkben az isteni Corvinus Mátyás nevezetes királyi palotát épített állatkerttel, tóval.” 45 Leírásából főként annak nagy kiterjedése tűnt ki: „itt ugyanis a völgykatlanok vizét egy egybefüggő, tömör gát megállítja, az felgyűlik, és egy körülbelül hét négyzetmérföld területű tavat alkot.”4(1 Oláh Miklós leírásában szintén a tó méretét dicsérte: a vár „keleti falait egy nagy kiterjedésű halastó mossa, mely kelet felé egy mérföldre nyúlik, sokfajta haláról említésre méltó.” 47 A halgazdálkodásról további közvetett adatok sylva proxima, amoenique coles cervorum infinitam 42 multitudinem ferentes, eo Imperator concesserat.” Idézi: WENZEL 1879, 41-42. 41 „Ad piscinam nostram in civitate nostra Novathata vocata.” (DL 13431.) 42 „In opido eorum Wytata vocato in calidis aquis ibidem decurrentis penes magnam piscinam habitam.” (DL 13730.) 43 „Piscatores tres ad castrum Tatha servientes faciunt.” (ENGEL 1797,130.) 44 NEUMANN 2010, 71.=ENGEL 1797,153. Bár a taliga a legtöbb esetben egy kétkerekű ló vontatta szekér, az itt szereplő 10 aranyforint ennél komolyabb szerkezetre enged következtetni. Lakatos Bálint hívta fel figyelmemet arra, hogy a taliga lehet olyan tekerőszerkezet is, amelyhez csiga is tartozik. Ez alapján elképzelhető, hogy a zsilip szerkezetére vonatkozik az adat. (SZAMOTA-ZOLNAY1984, 954.) 43 BONFINI 1936, II. 1. 36; BONFINI 1995, II. 1. 36. 46 BONFINI 1941, IV. 7.115; BONFINI 1995, IV. 7.115. 47 OLÁH 2000,27. 194
