Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban
Tata, egy jelentős mezőváros és polgárai a késő középkorban állóvíz, az Öreg-tó ékelődik be mai napig a két részre különülő történelmi városmag közé.19 De melyek is voltak a tatai városfejlődés kiinduló elemei? Milyen elődtelepülésekből olvadt össze a város, és milyen városrészei voltak a középkor végén? 1388-ban Péter tatai apát a Tata városa melletti Alsó- és Felsőfaluban levő birtokrészeibe, valamint a Tata határain belül levő Szentmiklósfölde és Szentmargitasszonyfölde nevű szántóföldek, továbbá több malom s rét birtokába vezettette be magát.20 Sajnos a későbbi korokból eddig nem került elő olyan adat, amely egyértelművé tenné az azonosításokat, de abban eddig a kutatók egyetértettek, hogy Felsőfalu a mai Kálvária-dombon állott. Később az oklevelek itt már Szentivánhegyét vagy Szentiván birtokot említették. Szentiván neve arra utal, hogy a középkor folyamán lakosai egy időben elhagyták, és mikor újratelepült, már csak a templom védőszentjére emlékeztek, így arról nevezték el az újonnan alapított települést. Ez esetben az 1326-ban kelt oklevélben szereplő Szentiván birtok, amelyet a Csákok adtak át Károly királynak, megegyezhet a késő középkorban főként Szentivánhegye néven említett területtel, így Felsőfalu pedig nem lehet azonos Szentivánnal. A kevés fennmaradt forrás miatt nem tudhatjuk, hogy a két birtok milyen kapcsolatban állt egymással, talán Felsőfalu különálló településként Tata és Szentiván határosa lehetett, ez esetben már a 15. században beolvadhatott Tatába. Erre utalhat egy kora újkori forrás, amely szerint Tatán a bencés apátságnak is volt több telke.21 Alsófalu azonosításával nehezebb dolgunk van. Többen Újtatával hozták összefüggésbe részben arra alapozva, hogy a 14. századból nem maradt fenn Újtata említése.22 Jelen sorok írója úgy véli, hogy Alsófalut a Nagykert utcai lelőhelyen levő templom környékére lokalizálhatjuk.23 A 15. században már három település létezett a vár körül: Ótata és Újtata mezővárosok, valamint Szentiván birtok. A többnyire csak egy-egy utca köré szerveződött települések között nagyobb, beépítetlen terek álltak. A 16. század elején ilyen, a bencés apátság előtti beépítetlen területen álló halastavat újíttatott meg az apát.24 Az Ótata és Újtata között álló vár előtt szintén tér lehetett.2’ Az oklevélből az is jól látszik, hogy Ótata területén belül is több birtokost találunk, ami nem számít szokatlannak a korszakban.26 Az elődtelepülések jogi egyesülése is csak lassan, évszázadok alatt ment végbe.27 Ez Szentiván esetében legkésőbb a 16. század végére következett be; Tatába olvadása török kori forrásokkal igazolható.28 A legnagyobb település (Ó)Tata azonban — főként az Itáliából érkezők számára — falusias külsővel rendelkezett. Firenzei követek 1426-ban „nagy és híres településként” említették.29 Az 1435-ben erre utazó Traversari pápai követ is a villa, azaz a falu szót használta Tatára.30 A 15. század végén még hasonló a települések megítélése: Ransanus szerint „igen szép falvak találhatók ma a régi vár környékén”,3' Bonfini leírásában a várból nézve „kétfelől két meglehetősfalu és két bazilika” állt.32 Mirandola pápai követ 1496-ban a „nép nyelvén Tatának nevezett mezővárost” (oppidum) említett,33 míg Oláh Miklós esztergomi érsek, visszaemlékezve a Mohács előtti időkre, már így láttatta Tatát az olvasóinak: „nyugat felé hegyre épült város (oppidum) emelkedik a vár fölé,”34 AZ ÖREG-TÓ A mai Tata a „vizek városa” megtisztelő címet kapta, amit a területén található számos tónak és forrásnak köszönhet. Ezek a tavak azonban nem természetes képződmények, többségüket az újkor folyamán hozták létre. A mai Cseke-tó helyén a 18. század közepét 19 FARAGÓ-MAJOR 1971, 8, 9, 1. ábra; KUBINYI 1985, 7-82. 20 DRESKA 1997,13-14. 21 Az 1533-as összeírás szerint Tatán 42 telek állt, amelyből 7 az apátság tulajdona volt. (BÍRÓ 1979, 208.) A bencések természetesen más módon is juthattak ingatlanhoz Tatán. 22 B. SZATMÁRI 1974, 50-51. 23 Ennek elméleti lehetőségét már Szatmári Sarolta is felvetette. (SZATMÁRI 2004,39.) 24 „Piscinulam in orto ante monasterium reformavit et piscibus parvis dotavit...” (DL 21890.) 25 NEUMANN2010, 71, 84, 61. j. 26 BLAZOVICH1996,353. megelőzően csupán források voltak, valamint ezek termálvizére épült fürdő vagy fürdők álltak. Ez az állapot még a tizenöt éves háborút megelőző térképszelvényen is jól látható.35 Az említett források vize néhány malmot meghajtva folyt tovább az Öregtóba. 27 Elsőként Alsófalu olvadhatott Ótatába, majd Felsőfalu, vagyis Szentiván következett, végül Újtata Tóváros néven először a 19. században, majd véglegesen 1938-ban egyesült Tatával. 28 „Piatea Zenth Ivan [itt 8 név felsorolása következik] Hi sunt separati a reliquo corpore oppidi.” 1614. szeptember 28. (MOL E156. UC Fase. 60. N. 39. 8.) 29 E. KOVÁCS 2010,1509. 30 WENZEL 1879, 42. 31 RANSANUS 1999, 36. 32 BONFINI 1941, IV. 7.117; BONFINI 1995, IV. 7.117. 33 NEUMANN2010, 71. 34 OLÁH 2000, 27; BALOGH 1966,191. 35 BÍRÓ 1979,221. I93
