Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Cseh Gabriella: Avar temetőrészlet Tatabánya-Síkvölgypusztán
Cseh Gabriella zésnél. A 11. számú (férfi)sír mélysége 240 cm, míg a temető többi sírjának mélysége a 125-183 cm között váltakozott. Feltűnő, hogy a két övverettel eltemetett férfi sírjának mélysége csupán 125 és 140 cm.21 22 * A vázak helyzete a sírokban A sírokba egységesen háton fekvő, nyújtott testhelyzetben helyezték az elhunytakat. A karok szorosan a test mellett, esetenként az alkarok a medencelapátokon, illetve a medencecsont alatt nyújtott helyzetben feküdtek. Koporsóra utaló nyomot (famaradvány, koporsóvasalás) egy esetben sem lehetett megfigyelni. A csontvázak testhelyzete alapján ugyanakkor néhány esetben valószínűsíthető, hogy a temetés során az elhunytat gyékénybe vagy vászonba csavarták. Erre utalt a 2. sírban nyugvó váz összeszorított helyzete, valamint az, hogy a 4., 8. és 11. sír halottja erősen felhúzott vállakkal feküdt a sírban. A temetőrészlet népességéről elmondhatjuk, hogy a nemek aránya nagyjából megegyezik, 6 férfi, 4 nő, 1 ismeretlen nemű, valamint 6 gyermektemetkezés került elő, bár ez az arány pontos antropológiai vizsgálatok hiányában kis mértékben változhat. Étel- és italmellékletek A feltárt temetőrészlet 5 sírjába tettek kisméretű edényt. Az előkerült edények egységesen a sírgödör láb felőli végében, a bokák közelében helyezkedtek el. Kivételt csak az 5. sírból napvilágot látott edény képez, amelyet a felnőtt váz bal oldali kulcscsontjára fektettek. Állatcsont egy kivételével azokból a sírokból került elő, amelyek edénymellékletet is tartalmaztak (2., 4., 5., 11. sír). Az előkerült állatcsontok a népesség körében meglevő ételmelléklet-adást mutatják, valamint azt, hogy a húsadás együtt járt a fazekakban mellékelt ital és étel adásának szokásával. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az avar korszakban tipikus húsmellékletként szereplő keresztcsont, valamint a lábcsontok hiányoznak a temetkezésekből. "Az élelemként a sírokba helyezett húsdarabok csontjai a sírokban a koponya, a felsőtest, illetve a lábak környékén is előfordultak, egységességet tehát az állatcsontok elhelyezkedését illetően nem tudunk megállapítani. A SÍROK LELETANYAGA A 17 temetkezésből 10 sír tartalmazott maradandó anyagból készült leletanyagot, ami a sírok 58,89%-át adja. Hét sírból (41,11%) semmilyen tárgyi melléklet, ékszer, illetve viselethez tartozó elem nem került elő. Ez utóbbi, melléklet nélküli sírok közül azonban 5 kisgyermek sírja volt, míg további egy felnőtt temetkezést korabeli rablás bolygatott. A sírokból napvilágra került mellékletek közül a leggyakoribb típust a kisebb méretű fazekak, csuprok csoportja alkotja, amelyek mind a férfi, mind a női temetkezésekben egyaránt megtalálhatóak. Teljesen ép edény 5 sírban volt, míg további 3 sírból kisebb kerámiatöredékek láttak napvilágot, amelyek nagy valószínűséggel másodlagosan kerültek a sír földjébe. A 6. sír betöltésében talált oldaltöredék színét, valamint készítési módját tekintve is eltérést mutat a többi edénymelléklettől. (5. tábla 3) Ez a gyors - korongolt, vékony falú, homokkal soványított, jól kiégetett oldaltöredék vörös árnyalatú, szemben a rosszabb minőségű, rosszul kiégetett, enyhén aszimmetrikus, szürkés színű, másodlagosan kormozódott ép edényekkel. Ezzel ellentétben a 8. és a 9. sírból származó oldaltöredékek mind készítési módjukat és anyagukat, mind pedig színüket tekintve egyezést mutatnak a sírok edényeivel. (5. tábla 5-6) Az enyhén 21 A földmunkák során előkerült „A” sír eredeti mélysége bizonytalan. 22 A 2. és a 4 sírból valószínűleg juhtól származó bordacsont és egy csigolyacsont, míg az 5. sírból a lófogakon kívül a dokumentációban nem említett, de a leltáraszimmetrikus ép edények többsége kézzel formált, mindössze egy példány volt kézi korongolt. A fazekak közül az egyik példány enyhén kihajló peremének belső felét beböködött díszítéssel, míg egy másik darab peremének külső oldalát ferdén bevagdalt rovátkolással látták el. A temetőrészletből napvilágra került két kónikus testű edény, amelyek pereme enyhén duzzadt. Az egyik kónikus edény peremének belső oldalát szabálytalan beböködéssel látták el. (4. tábla 8) A fazekak és a kónikus alakú edények külső oldalát befésült, egyenes vonal- és hullámvonalköteg, illetve szabálytalanul futó, hornyolt vonal és hullámvonal díszíti. Az edények ilyen jellegű díszítése megfelel a késő avar korban elterjedt, általános díszítésmódnak.2’ A kisméretű fazekak általánosan elterjedtek az avar korszakban, a kónikus testű edények azonban egy jóval ritkább típust képviselnek. Az edénytípusok párhuzamaként említhetjük Pilismarót-Basaharc, Érsekújvár (Nővé Zámky, SK) és Zsély (Zelovce, SK) késő avar temetőit, ahol mindkét típust megtalálhatjuk. A síkvölgypusztai sírokból napvilágot látott valamennyi edényről elmondható, hogy viszonylag kis űrtartalmú és kisméretű darabok, magasságuk mindössze 8-14,1 cm között váltakozott. könyvben azonos számon szereplő még további 4 darab állatcsont került kibontásra. Az állatcsontok fajbesorolása ez idáig nem történt meg. 23 CS. SÓS-SALAMON 1995, 76-82; TRUGLY2008,115. 178
