Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 17. (Tata, 2011)
Dévai Kata: A Komárom/Szőny vásártéri ásatások római kori üvegleletei
Dévai Kata ezen belül is Barkóczi feltételezi, hogy egy rövidebb, 25-30 éves periódushoz rendelhetők hozzá.16 Maga a facettált díszítés sorokba rendezett alkalmazása a Kr. u. 60-as évek végtől, 70-es évek elejétől figyelhető meg Italia területén. Általában tálakat és poharakat díszítettek így, és hamar nagy népszerűségre tettek szert az ily módon megmunkált edények. A díszítésmód fellendülése a Kr. u. 2. század második felében következett be, elsősorban a félgömb alakú tálakon használták, ahol az edény teljes felszínét befedő, gondosan kidolgozott séma szerint készültek.'7 A motívum eredetére vonatkozóan több nézet ismert. Tény, maga a motívum már a Kr. u. 1. századi terra sigillata edényeken a perem alatti sávban felbukkan, azonban az üvegeken más méretben, komplex díszítőrendszert képezve jelenik meg, és más motívum ezeken a facettált díszítéseken kívül nem szerepel, míg a terra sigillata tálakon ellenben gyakorta. Ezenkívül az edények formája is különböző, tehát csak a motívum hasonlóságáról beszélhetünk.18 19 Bizonyított, hogy az ezt a fajta díszítést végző műhelyek, mesterek szorosan együttműködtek az iivegfújókkal. Az ekképp díszített tálak, poharak a Kr. u. 2. század végén-3. század első felében egész Nyugat-Európában elterjedtek Skandináviától Britanniáig, Galliától és Germaniától kezdve Hispániáig és Italiáig, megállapítható azonban, hogy Köln környékén nagyobb számban vannak jelen. A keleti területeket illetően Pannóniát, a syria-palestinai területeket, Egyiptomot és a Pontus-vidéket kell megemlítenünk.111 Ha a típus elterjedési területét és sűrűsödési pontjait nézzük, megállapítható, hogy négy zónában gyártották ezeket: a Rajna-vidéken (talán Kölnben), Pannóniában, Syriában (lehetséges, Dura Europosban), ezen kívül a Pontus-vidéken, Tanaisban.20 Népszerűségüket mutatja, hogy ebben az időszakban ez a kiforrott díszítőtechnika megjelent ezüst edényeken is, amelyek egyértelműen ezeket az üveg tálkákat utánozták. Bizonyíték erre az, hogy azt az Isings 96-os félgömbös tálkaformát is átvették, amely egyébként hiányzott az ezüst edények közül.21 A gyártás csúcspontja a 2. század második felére-3. század elejére tehető, ezen időpont után megszűnt gyártásuk a Pontus-vidéken, Syriában és Pannonia területén, azonban a nyugati területeken tovább készítették ezeket az edényeket egészen a 4. századig, egyre bonyolultabb, összetettebb geometrikus mintákat alkalmazva.22 Az egyes motívumok kronológiai fejlődése még nem teljesen 16 BARKÓCZI 1986,181-182. 17 PAOLUCCI1997, 63. 18 PAOLUCCI 1997, 63. 19 STERN 2001,137. 20 STERN 2001,137; PAOLUCCI 1997, 68. 21 PAOLUCCI 1997, 67, Fig. 31-32. 22 STERN 2001,137. 23 STERN 2001,137. 24 PAOLUCCI 1997, 68-69. kidolgozott, ezért az egyes gyártási területek között nehéz különbséget tenni.23 Valószínű, hogy magát a motívumot a kerámiaedények díszítéséből vették át, azonban ezután teljesen önálló fejlődési utat járt be, nem feltételezhető a folyamatos egymásra hatás az ezzel a motívummal díszített kerámia- és üvegedények között. Ezen facettált motívumokból álló díszítésrendszer feltűnése az ezüstedényeken pedig teljesen előkép nélküli, egyértelműen a népszerű üvegedények visszatükröződése.24 Rütti szintén hangsúlyozta azt, mennyi nehézséget rejt a műhelyek lokalizálása, valamint annak megállapítása, hogy az egyes műhelykörzetek milyen hatással voltak egymásra. Tehát nem feltétlenül igazolható, hogy a pannoniai gyártmányokat syriai hatásra gyártották volna.23 Ezt az álláspontot osztotta Harter is, kiemelve, hogy ezek egyébiránt nem tekinthetőek luxustermékeknek, hétköznapi használati tárgyak, asztali edények voltak, amelyeket szószok, mártások, köretek felszolgálására használhatták, mind gyakori előfordulásuk a mainzi, augsti leletanyagban, mind szűkebb lelőhelyeik alapján.26 A típus pannoniai előfordulásának részletesebb elemzése még szintén hátralévő feladat. Jelentősnek mondhatóak a félgömb alakú, díszítés nélküli tálformák, továbbá az edény testéből kialakított, kicsipkedett díszítéssel, illetve szintén az edény testéből kialakított, bordaszerű, rovátkolt felszínű díszítéssel ellátott darabok is, amelyekből további 14 példány került elő (félgömb formájú, ívelt, vágott peremű forma, színtelenített, jó minőségű alapanyagból).27 (1. tábla 2) A kicsipkedett bütykös díszítésű, illetve bordaszerű díszítéseknél megemlítendő, hogy ezek mind tálakon, mind poharakon megjelennek, és kisebb palackokon is előfordulnak.26 A Vásártéren előkerült darabok egy része bizonyosan tálhoz köthető, más részüknél, oldaltöredékekről lévén szó, ez nem állapítható meg pontosan, azonban az egységes kialakítás, az alapanyag és a díszítés alapján talán ebbe a táltípusba sorolhatók. Stern véleménye szerint ez a két díszítésmód szintén syriai eredetű, azonban a nyugati területeken, például Augstban is, gyakran megjelenik.29 Ide tartozik még egy tálka lapos aljtöredéke, amelyen az edény falából kialakított X alakú bordák láthatóak.30 (1. tábla 3) Ezenkívül az ívelt oldalú, konkáv tálkákat kell megemlíteni, (2. tábla 1) amelyekből 9 töredék került elő (színtelenített, jó minőségű alapanyagból készül-25 RÜTTI 1991,147. 26 HARTER 1999,50; RÜTTI 1991,147. 27 RÜTTI 1991, Form AR 61. 28 STERN 2001, Kat. Nr. 133-134; RÜTTI 1991, Form AR 61; HOFFMANN 2002, Form C 4.7.23.9, Taf. 88; HARTER 1999, Form Bisa; SAKL-OBERTHALERTARCSAY2001, Taf. 3.26; SARANOVIC-SVETEK 1986, Tab. X.i. 29 STERN 2001,132-133; RÜTTI 1991, Kat. Nr. 1355-1377. 30 RÜTTI 1991, Form AR 29. 136
