Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)

Fehér Csaba: Néhány levél a nyelvújítás korából. Kazinczy Ferenc és Döme Károly kapcsolata

Néhány levél a nyelvújítás korából

A meggyőződés viselt engem mindenütt ezen Írás alatt, nem a tettetésnek kajla lelke. Ha ezt megengedi nálatok a philosophia, nálam a religio tiltja, sőt utaltatja velem még a természet is. [...] Azt se sajnáld, hogy a papság elrablotta ötét a világtól, nem rabolta el, inkább erősebb kapocscsal szorította ahoz: mert embertársaihoz tartozó kötelességeit kiljebb vitte, szentebbekké tette. [...] »Világ Nagyjai, Veszedelem!« Ez a munka zendítő a te szemeidben. Meglehet, hogy talán zendíti suttomban azokat, kik örömest akarnának pusztító zendülést támasztani. [...] Kazincym, a te Vaklantosodban is van zendítés. Csak kettecskén beszélünk, senki sem hall, engedd meg a barátságnak, hogy nyíltan szóljon. [...] bosszonkodol reám. Miért? Azért, hogy nem arra zendítek (ha zendítek csakugyan) amerre te akarnád. Ilyenek vagytok ti. Azt akarnátok, hogy mindenik erővel is úgy nézzen, úgy gondolkodjék mint ti, s ha nem akar úgy nézni, úgy gondolkodni, vagy nem nézhet, nem gondolkodhatik úgy, már akkor szenvedhetetlen ember ő előttetek, már akkor iszonyodtok tőle, néha üldözitek is. [...] Kazincy, ha érek még előtted valamit, tégy ezután is szerencsés részessé munkáidból. A te kezedből kedvesebb a könyv, mint az árroséból, nem azért hogy így pénz nélkül jutok hozzá, hanem mivel így jelét veszem tőled annak, hogy te, ámbár külömböz bennünk a gondolkodás módja, még sem gyűlölöd ezért Dömét" — írta Döme válaszlevelében.

Levélváltásukból nyilvánvaló, hogy világnézeti szempontból mély és áthidalhatatlan szakadék tátongott Döme és Kazinczy között. Az egyház irodalom terén betöltött és betöltendő szerepét másként értékelték, e nézetkülönbség a későbbiekben árnyékot vetett kapcsolatukra. Döme Kazinczy bíráló levelét nem hagyhatta válasz nélkül, már csak azért sem, mert a bírálat nem annyira irodalmi és nyelvhasználati, mint inkább világnézeti különbségből fakadt. Kazinczy levelében nem az írót kritizálta, hanem a papot, s Döme ezért válaszlevelében nem mint író, hanem mint a római katolikus egyház felkent szolgája reagált.

A korábbi levelek hangvételéből érzékelhető, hogy Kazinczy fenti levele mennyire sérthette Dömét, hangvétele mennyire volt bántó Dömére és az általa képviselt egyházra nézve. Döme nyíltan ezt írta Kazinczynak: „Látom, hogy gondolkodásom módja a tieddel meg nem egyez. Mit tegyünk hát? Megtehetjük azt, hogy ne gyűlöljük egymást, sőt idő nem értvén a gondolkodás módját, jó barátok is lehetünk. Levelezhetünk is a magyar literatura dolgában, ha egész szívvel nem vagy még eliszonyodva tőlem.”26 27

Az irodalom és a nyelvújítás terén Kazinczy által alkalmazott megoldások sokak számára elfogadhatatlanok voltak. Sőt, talán elmondhatjuk, hogy a Kazinczy által idegennek tartott hónapnevek számmal történő elnevezése/8 magyarosítási kísérlete mellett tekinthető a francia forradalmi és jakobinus eszmékkel való kacérkodásnak is. Efféle megoldásait még jóbarátai is nehezményezték. Sokszor kérték, mérsékelje túlkapásait. Egy alkalommal Döme Kazinczyhoz írott levelében így nyilatkozott: „Óhajtom, hogy ne feszítse, csigázza annyira nyelvünk kényes természetét, hogy az szinte nyögjön, sírjon belé, s átkozva utálja az idegen rámát, melyre vonatik.”29

„METASTASTÁSIÓNAK LETT ÁLDOZATÁVÁ”30

Minden erősödő ellentét mellett elmondhatjuk, hogy Kazinczyt és Dömét az irodalom terén az is összekötötte, hogy mindketten kedvelték az olasz poétát, Metastasiót. (4. kép)

Metastasio a korabeli magyar drámairodalom közkedvelt szerzője volt. Többen foglalkoztak fordításával, mégis a legnagyobb, kötetben kiadott fordításgyűjtemény Döme nevéhez fűződött. Metastasio művei úgy az iskolai színpadon, mint a kortárs írótársadalom berkeiben nagy sikert arattak. A művek a magyar irodalmi körökben való közkedveltségét szépirodalmi értékén túl bécsi udvari költőként és drámaíróként a császári udvarnál betöltött státusza

26 Döme 1794. április 30-án, Nagyszombatban Kazinczyhoz írott levele. (EDÉNYI1857, 483.)

27 DENGI1876,200.

28 Kazinczy 1794-ben Döméhez írott levele, amelyben a keltezésnél a hónapot „3-ad hóként” jelöli. (EDÉNYI 1857,481.)

29 TAKÁCS 1890, 692.

is növelte. Metastasio művei az udvari cenzúra számára elfogadhatóak, „szalonképesek” voltak,31 így azok fordításával a drámafordító magyar értelmiségiek sem „tévedhettek” el a cenzúra ösvényein.

Döme Metastasio-fordításai 1802-ben Komáromban, illetve 1815-ben Pozsonyban jelentek meg.32 (5-6. kép) Egyes kutatók szerint Kazinczynak nagy szerepe volt abban, hogy Döme Metastasiót fordított.33 Kétségtelen, Kazinczy szintén foglalkozott Metastasióval, s megkedveltetésében szerepet játszhatott, mégis a kötet előszavában Döme Rembetzki Jánosnak, mint aki megismertette vele Metastasiót, és mint az olasz nyelv tanulása buzdítójának mondott

30 TOL DY1872,125.

3‘ CZIBULA 2008, 391.

32 DÖME 1802; DÖME 1815.

33 Dengi János Döme Károly című munkájában a Metastasius fordítások előszavában Döme köszönetnyilvánításának sorait úgy értékeli, mint Kazinczynak mondott köszönetét. (DENGI 1856, 202.)

91