Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Fehér Csaba: Néhány levél a nyelvújítás korából. Kazinczy Ferenc és Döme Károly kapcsolata
Fehér Csaba a nyelv- és nemzetművelésre, s akik munkájukkal kapcsolatba kerültek a nagy nyelvújítóval, Kazinczy Ferenccel. (2. kép) II. József felvilágosult abszolutizmusa, valamint az azt átható németesító' politika olyan folyamatokat indított el a magyar társadalomban, amelyeknek köszönhetó'en felértékelődött a nyelv mint a nemzeti lét megőrzésének legfontosabb eszköze. Nyelvi állapotainkra a felvilágosodás eszméinek terjedése irányította a figyelmet. Bessenyei György, a felvilágosodás és a magyar irodalom újjászületésének egyik kiemelkedő alakja) több írásában szorgalmazta a magyar nyelven történő művelődés lehetőségének megteremtését. 1778-ban „Magyarság” című művében így írt: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”. Felismerték, hogy a nyelv a nemzeti azonosságtudat hordozója, s a magyar nyelv nélkül nem létezhet magyar nemzet, ezért a nyelv folyamatos fejlődése, fejlesztése létfontosságú feladat. A kor legtöbb gondolkodójára nagy hatást gyakorolt a francia felvilágosodás, amelyre a magyar társadalom helyzetéből és állapotából adódóan rendkívül fogékonyan reagált. A 18. század végének értelmisége fenyegetően valós állapotként érezte Herder jóslatát, amely szerint a magyar nyelv és nemzet egy évszázad múlva teljesen eltűnik. A visszahatás a politikai kudarcok után a nyelvművelésben élt tovább, színes palettáját mutatva a különböző irányzatoknak. Kazinczy megkísérelte összehangolni, egyesíteni a különböző elgondolásokból táplálkozó irodalmi utak, iskolák törekvéseit. Ennek érdekében nagy figyelemmel kísért minden irodalmi kört és az azokban tömörülő literátorokat. Lelkes ösztönzője, támogatója volt a magyar nyelvű irodalmi folyóiratok megjelentetésének, az idegen nyelvű művek magyarra fordításának. A POZSONYI IRODALMI KÖR ÉS DÖME BOSSUET-FORDÍTÁSAI Döme Károly 1768. január 26-án született Komáromban, Kováts Katalin és Döme Mihály cipészmester egyetlen fiúgyermekeként.2 Tanulmányait 1777-től 1784-ig a komáromi bencés gimnáziumban végezte,3 amelyet kiváló eredménnyel fejezett be.4 1786-tól az esztergomi egyházmegye pozsonyi papi szemináriumában tanult, ahol szintén kiváló tanulónak bizonyult. Itt ismerkedett meg a későbbi híres íróval, nyelvész-tanárral, a Magyar Tudományos Akadémia 1831-ben tiszteletbeli tagjává lett Kresznerics Ferenccel, valamint a később, 1804-ben kassai püspökké szentelt Szabó Andrással, aki mecénása lett Dömének. Pozsonyi szemináriumi tanulmányait 1791-ben fejezte be. Pappá szentelése után Batthyány József esztergomi érsek utasítására5 a közben szombathelyi püspökké lett Szabó András mellé került püspöki szertartónak.'’ 1793-ban visszakerült Pozsonyba, a Szent Imre Papnevelő Intézetbe, ahol a jószággondnok mellett tevékenykedett. 1794-től az intézet tanulmányfelügyelői tisztségével bízták meg. Döme irodalmi tevékenysége még a pozsonyi szemináriumban kezdődött, amikor mint pozsonyi növendékpap 11 társával7 irodalmi kört alakított, ennek Döme az egyik leglelkesebb tagja volt.5 Az irodalmi kör tevékenysége Frank György vezetése idején 1788- tól bontakozott ki igazán. A kör tagjainak munkásságára nagy hatást gyakoroltak a római katolikus egyház már akkor is irodalommal foglalkozó közismert személyiségei, mint például Ányos, Baróti, Faludi, Révai, Rajnis, Verseghy és Virág, mindannyian a „klasszikus iskola” képviselői. A kör tagjainak hazafiassága odáig ment, hogy három tagja, Fejér, Juranits és Péteri Takács ünnepélyes felajánlást tettek, hogy életüket és tehetségüket a magyar nyelv és tudomány felvirágoztatására fordítják.9 Meg kell azonban említeni, hogy a kispapokra érezhető hatást gyakorolt a felvilágosodás szellemisége is, ezért nagy tisztelettel voltak Kazinczy, Péczeli és Batsányi irányában is.10 Kazinczyt 1789-es, pozsonyi szemináriumban tett látogatása alkalmával a kispapok lelkesen üdvözölték körükben, s a vendégül látók nevében a jeles vendéget Döme köszöntötte. Valószínűleg a kör tagjai ekkor találkoztak első ízben személyesen Kazinczyval, aki kiterjedt levelezésével kapcsolatba került a kor minden írójával, költőjével, így Dömével is.11 A pozsonyi szemináriumban az ország minden részéről voltak növendékek, akik a magyar irodalmi eszmét és a nyelvművelés gondolatát egytől egyig magukénak vallották. A kispapok a szeminárium tantermeiben összegyűlve irodalmi felolvasó- és vitaesteket tartottak, elemezték, kritizálták és javították egymás munkáit, nem utolsó sorban pedig levelezés-2 §ANEgyházi anyakönyvi kivonatok 1. sz. 146. 3 FEHÉR 2000, 8. Nem tudni, miért, valószínűleg szülei anyagi körülményei következtében 1779-ben megszakította tanulmányait, amelyet az iskola katalógusa szerint csak 1781-ben folytatott tovább. 4 DMM/PMvK - Kultsár István Történeti Könyvtár: Protocollum Regii Gimnasii Comaromiensis Ab Anno Scholastimo 1780/81 Usque Ad Annum 1783/84. 5 TOLDY1872,124. 6 DENGI1876,195. 7 Bertis Ferenc, Csergits Simon, Fejér György, Horváth János, Juranits László, Kresznerics Ferenc, Kultsár István, Péteri Takács József, Sághy Ferenc, Török Gábor és Tumpacher József. (BODOLAY1963, 761.) 8 DENGI 1876,196. 9 BODOLAY 1963,118. w BODOLAY 1963,117. 11 CZIBULA 2008,393.
