Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján
Gerencsér és várának története az írott források alapján 2. kép: Gerencsér várának uradalma 1495-1497-ben, valamint 1521-ben (térkép ENGEL 2001 nyomán) Abb. 2: Die Domäne der Burg Gerencsér 1495-1497 und 1521 (Karte nach ENGEL 2001 ) későbbi források is egészen 1440-ig következetesen vadászhelynek nevezték meg (ha az 1366-os adatot figyelmen kívül hagyjuk, akkor is még két alkalommal: 1410-ben és 1440-ben). Külön kiemelésre méltónak tartjuk, hogy Kottanner Jánosné egyértelműen a Geiaydhof kifejezést használta a szeme elé kerülő épület(egyiittes)re, s nem házat, udvarházat vagy valamiféle erősséget látott benne.1-5 Korábban Zsigmond király is, amikor lekötötte Hohenzollern Frigyesnek Gerencsért, mellette az oklevélben még különböző várakat (castra), tornyot (turris), curiákat (curia allodialis, curia nobilis), továbbá falvakat (villis), mezővárosokat (oppidi) és várost (civitas) is felsorolt. " Úgy gondolom ezek alapján, hogy a kor embere számára a locus venationis megjelölésű helységek jól elkülöníthetőek voltak a más típusú helyektől, mint pl. a castrum, curia stb. ,251410: „locum venacionis nostre Gerencher” (WENZEL 1852, 239.); „in ainen schonen Geiaydhof’ (MOLLAY 1965, 271.). Ismereteink szerint e kérdéskörrel még nem foglalkoztak a szakirodalomban, de úgy tűnik, hogy a forrásokban a 14. században a locus venationis a keltezési helyekben feltüntetésre kerültek, mintegy elkülönítve a többi helység- vagy épülettípustól. Ilyen típusú keltezést a későbbiekben már nem találunk. (2. táblázat) Bár gyűjtésünk nem teljes körű, jól kirajzolódik, hogy a locus venationisra, vagyis a vadászhelyekre vonatkozó adatok alapvetően az Anjou-korból maradtak fenn. Vadászhelyek említésére már az Árpádkorban is található példa egy-egy határjárásnál.12 Miért maradt fenn ilyen kevés említése a királyi locus venationisnak? Erre magyarázatot adhat az, hogy a helységek mellé a keltezésben nem minden esetben tették ki a vadászhely megjelölést: például Nagy Lajos az 1369. esztendőben több napot töltött ‘26 WENZEL 1852, 239-240. 127 Például 1299: „ad quendam locum venationis Bikachlesy nominatum”. (NAGY 1897-1901) 8l
