Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján
Schmidtmayer Richárd Keltezési helyként szereplő vadászhelyek 1339 Damas in loco venationis nostre FEJÉR VIII/4, 380. 1341 in Damas loco venacionis nostre DL 50137. 1341 in villa Damas loco venacionis nostre HO 1,186. 1342 in Damas loco venacionis regiae VESZPRÉM 142. 1348 Gyand loco venationis DL 87783. 1348 prope villam Gyanch loco venationis sue regie DL 87445. 1348 prope villam Gyanth in loco venationis nostre DL 4351. 1349 in Pakus loco venacionis nostre FEJÉR IX/6, 42. 1364 in villa Gerencher locus venationis nostre FEJÉR IX/3, 391. 1366 in Werthus loco nostrae venationis HORVÁTH 1861, 31. 1369 in Predna loco venationis nostre DL 16120. 1369 prope castrum Dedus in loco venacionis DL 96445. 1369 in silvis prope Lypche in loco venacionis nostre DL 73729. 1370 in villa Seuniche Zoliensi nostra venacionis loco DL 5995. 1370 in villa Meger in nostrae venatinis loco FEJÉR IX/4, 314. 1371 in villa Veyn loco venationis nostre FEJÉR IX/7,308. 1372 Megyer in loco venacionis DL 84796. 1373 in Gradna loco venacionis nostre DL 1169. 2. táblázat: Keltezési helyként szereplő vadászhelyek Tab. 2: Jagdgebiete als Datierung sorte (Zólyom)Lipcsén. Június 26-án kiállított oklevelében „in silvis prope Lypche, in loco venacionis nostre” írta a keltezést, míg július i-jén kelt oklevélben csak az „in Lypche” szerepelt.128 Mivel vannak helységek, amelyek többször szerepelnek, úgy véljük, hogy ezek a locus venationisok bizonyos infrastruktúrával kiépített létesítmények voltak. Gerencsér említéseire visszatérve, 1440-ben, amikor Erzsébet királyné eladományozta a birtokot, a rajta álló épületre már a „domus seu curia” kifejezést használta.1'9 Tíz évvel később még mindig a domus seu curia szerepel az itt álló épület(ek) meghatározásaként.130 Csánki Dezső olvasata szerint 1458-ban említették várként először Gerencsért, de 128 DL 7372g., DL 20703. Hasonló esetet láttunk Gerencsér esetében is: „Datum in villa Gerenchér in loco Venationis nostrae”(FEJÉR IX/3,391.), „Datum in villa Gerencher” (DL 5332.), „Datum in villa Gerenchar, in loco venationis nostre” (DL 5333.). 129 Az oklevél vonatkozó része: „ac domorum sew curiarum Mwr, Zaar et Gerencher dictorum”. (DL 13900.) Mwr Esztergom vármegyei birtok, amelyet Zsigmond cserélt el 1409-ben az itt élő kisnemesekkel, ahol nemesi curiájuk is állt (ZSOII/2, 6685); Szár pedig Fejér megyei település. 130 DL 14041. az oklevél elolvasásakor egyértelmű, hogy még csak birtokként (possessio) említették.131 1465-ben, majd az 1490-es években több alkalommal, valamint 1521- ben és 1525-ben már várként (castrum) említették.132 így nyugodtan kijelenthetjük, hogy Gerencséren csak a 15. század közepétől állt egy kisebb alapterületű vár, amelyet Újlaki Miklós építtetett ki 1465 előtt. Ekkor kapcsolt hozzá egy kisebb terjedelmű uradalmat is, amelyet lehetőségeihez képest saját birtokaiból bővíteni próbált. Újlaki feltehetően a vár kiépítésekor pozícióit kívánta megerősíteni, de a vár katonai értékét jól mutatja az, hogy sem 1494/95 telén, sem a török portyázásoknál nem tudott érdemben ellenállást kifejteni. 131 Mátyás 1458 márciusában kiadott oklevelében: „castra Thatha, Wytham, Gezthes ac Essegwar et possessionem Gerencher cum pertinendis earundem”. (DL 15217. Vő.: CSÁNKI 1897,306.) 132 1465,1492: „Castrum Gerencher”. Az oklevelek sajnos nem maradtak fenn. (1465: Körmendi levéltár 1-1-5,1-1- 6; 1492: Körmendi levéltár 1-1-8) 1495, 1496, 1497: „Castrum Gerencher” Erdődy levéltár (HHStA) D 10183 (50-2-33), Erdődy levéltár (HHStA) D10167 (50-2- 28). 1521: „castrum”(DL 107289. Kiadva: DARÓCZY 1894, 573-574). 1525: „castrum” (BALASSA 210-211, DL 66058.). 82
