Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján
Gerencsér és várának története az írott források alapján Mikor szeptemberben a törökök Nándorfehérvárt vették ostrom alá, Újlaki Lőrinc tétlenkedett, ráadásul gyanússá tette őt az a tény is, hogy a törökök ezúttal megkímélték birtokait a pusztításoktól. Ezt többen úgy magyarázták, hogy kapcsolatban állt az ország ellenségeivel. II. Ulászló november közepén Bács várába rendelte az árulás gyanújával terhelt Újlaki Lőrincet, aki maga helyett anyját küldte a király kiengesztelésére. II. Ulászló hívei erélyes fellépést sürgettek, így a király megparancsolta Lőrinc herceg várainak elfoglalását.98 * * Lőrinc herceg érdekében csak Szapolyai István és Bakócz Tamás szólalt fel. Végül az Ulászló elé járuló hercegnek a király megkegyelmezett azzal a feltétellel, hogy birtokairól csak a következő évi országgyűlés dönthet." BAKOCZ TAMAS BIRTOKÁBAN 1494-95 telén Lőrinc herceg birtokaiból „Batthyáni Péter Tata közelében szerzett meg két »városkát«, egyet erővel, egyet megadás útján.”'00 A két említett helység Gesztes és Gerencsér várával azonosítható, mert a térségben (Komárom és Fejér megyében) csak itt voltak birtokai az Újlaki családnak. Gesztest 1495-ben II. Ulászló király Somi Józsának, az új temesi ispánnak adományozta.101 Gerencsér sorsa ennél izgalmasabban alakult. 1495 márciusában Lőrinc herceg utolsó várába, Németújvárba (ma Güssing, A) menekült, amelyet II. Ulászló katonái ostromoltak. Bakócz Tamás azonban kijárta az uralkodónál, hogy kegyelmezzen meg Lőrinc hercegnek, aki ezért hálából, 10 000 aranyforintért elzálogosította Bakócz Tamásnak és rokonainak Gerencsér várát a hozzátartozó javakkal együtt. A herceg erről 1495. március 24-én a pécsi káptalan előtt formaszerűen is bevallást tett.102 A következő év végén, december 8-án kelt levelében II. Ulászló utasítja a budai káptalant, hogy Bakócz Tamást és rokonait iktassák be az uradalomba, amelyet 1497. január 4-én megvalósítottak.1"1 Bakócz Tamásnak, esetleg rokonainak Gerencséren tartózkodásáról vagy az uradalom irányításáról nem került elő egyelőre adat. Nem tartott sokáig a család vértesi birtoklása, mivel Bakócz halálakor végrendeletében már nem említette meg az ura-REISZIG 1943,62. ” REISZIG 1943, 63-,0° BONFINIV. IV. 171. Bonfini az Újlaki Lőrinc ellen szóló beszámolóit megbízható forrásokból szedte. (KULCSÁR 1973,161-162.) 101 DL 88795. 102 Az Erdődy levéltárban (HHStA) található két, Gerencsér várára vonatkozó oklevél kutatását gróf Erdődy Imre szíves engedélye biztosította, amit ezúton is köszönök. „Quapropter in recompensam et tante gratitudinis retribucionem et satisfactionem, si non equivalenter saltem aliquo in parte exservanti animi desidero respondere et satisfacere volens, castrum suum Gerencher vocatum in comitatu Albensi habitum, simulcum villis et possessionibus Bessenw et Gerencher vocatis in eodem comitatu Albensi habitis, necnon directa et equali medietate tributi seu thelonei in possessione Kernye in comitatu Komaromiensi existenti [...] idem et easdem de iure et ab antiquo spectantibus pertinendis debentibus prefato domino dalmat.104 Sőt, Bakócz Tamás halála előtt néhány hónappal II. Lajos már eladományozta a várat és uradalmát Paksi Jánosnak. Az adományozásra 1521. február 20-án került sor, és az semmilyen utalást nem tartalmazott Bakócz Tamásra vonatkozólag.105 A helyzetet nehéz feloldani, hiszen 1496-ban II. Ulászló egyértelműen megerősítette Bakócz Tamásnak és rokonainak, az Erdődieknek öröklési jogát Gerencsérre és uradalmára.106 Újlaki Lőrinc a prímás halálakor még jó egészségnek örvendett, mintegy három évvel élte túl a prímást, így azt sem feltételezhetjük, hogy ő vagy valamely Újlaki rokon váltotta volna vissza a birtokot. Hűtlenséget pedig egyik szóba jöhető fél sem követett el, így ezúton sem háramolhatott a birtok a királyra. Talán még jobban nehezíti a kérdés megfejtését az a tény, hogy Bakócz ránk maradt végrendeletét már 1517-ben megfogalmazta, amelyet később csak megerősített. Jelen ismereteink szerint Paksi János az érsek végrendeletének végrehajtói között sem szerepelt,107 így ezzel kapcsolatban sem szerezhette meg Gerencsért. Paksi János Gerencsért és uradalmát új királyi adományként nyerte el.108 * Werbőczy szerint a „»nőve nostre donationis titulo« esetén tudni való, hogy az új adomány [...] nem más, mint egy korábban törvényesen tett adomány megerősítése, [...] [tehát] mindig előfeltételez egy előző adományt vagy a bir-Thome episcopo et per eum Valentino, Petro, Paulo et Johanni fratribus et consanguineis suis eorundemque fratrum et consanguineorum suorum heredibus et posteritatibus universis pro decem milibus florenum auri dedisset, impignorasset [...] feria tertia proxima ante festum Annunciationis Beate Marie Virginis anno salutis millesimo quadringentesimo nonagesimo quinto.” Erdődy levéltár (HHStA) D 10167 (50-2-28) Fraknói a zálogösszegre 12 000 aranyat írt, dátumként pedig március 25-ét. (FRAKNÓI 1890, 66.) 103 Erdődy levéltár (HHStA) D10183 (50-2-33). 104 SZÁNTÓFY1869, 522-531. 105 DL 107289. 106 Erdődy levéltár (HHStA) D10183 (50-2-33). 107 A végrendelet végrehajtói részesültek az érsek birtokaiból. (SZÁNTÓFY 1867,435-448,513-523, 610-621, 674-702.) 108 „Memorato Joanni de Pakos, eiusdemque heredibus et posteritatibus universis nove nostre donationis titulo dedimus donavimus et contulimus”. (DL107289.) 77
