Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján
Schmidtmayer Richárd tokok másféle megszerzését.”'0’ Elképzelhető, hogy Paksi mint Bakócz familiárisa kapta meg a birtokot, mintegy fizetése gyanánt. Az ellentmondásosnak tűnő helyzetet mindenképpen azzal oldhatjuk fel, ha feltételezzük, hogy Paksi János Bakócz akaratából kapta meg Gerencsér várát tartozékaival. Ebben az adománylevél szövege sajnos nem nyújt segítséget. Paksi János Tolna megyei család tagja, akit 1518- ban a bácsi országgyűlésen rendi kincstartóvá választottak. 1519-ben országos kincstartó, Solt megye első ispánja, majd később Tolna megye ispánja lett. Tagja volt a II. Lajos és felesége, Mária híveit tömörítő „kalandos szövetségnek” is. 1526-ban a török ellen indult testvérével, Balázzsal, aki 1525-től győri püspök volt. Az ekkor kiállított oklevél szerint négy fia volt, akik közül később János vált a legismertebbé. Paksi János és Balázs végül hősi halált halt Mohácsnál."" Újlaki Lőrinc herceg 1524. május 23. és június 15. között hunyt el.1" Fiú utódot nem hagyott hátra, de hatalmas birtokait többen próbálták megszerezni, annak ellenére, hogy az 1496. évi országgyűlés döntése alapján Újlaki csak akkor részesülhetett a király kegyelmében, ha vállalta, hogy magtalan halála esetére birtokai a koronára szállnak. Újlaki Lőrinc halála után elsőként a Szapolyaiak próbálták érvényesíteni az 1490-ben kötött örökösödési szerződésüket. Nem sokkal később Újlaki özvegye, aki időközben hozzáment csulai Móré László királyi asztalnokmesterhez, a leányágnak is érvényesíteni akarta jogait. Érdekes módon Gerencsér és a már többször eladományozott Gesztes várára is akadt jelentkező."21525 nyarán Sarlay István - Guti Ország Ferenc, Imre és Dorottya, továbbá Bucsányi Korlátkövi Péter királyi udvarmester, valamint Borbála, Csáktornyái Ernsth János felesége nevében - eltiltotta többek között Paksi Jánost a Fejér megyei Gerencsérvár elfoglalásától, a királyt pedig ennek eladományozásától.* 111 * 113 Werbőczy István, aki ekkor az ország nádora volt, hosszas mérlegelés után 1526 februárjában hozott ítéletet, amely alapján az Újlaki birtokok a koronára háramlottak. Döntése szerint a leányági örökösök igényeit csak ezután kezdték el vizsgálni.114 * * A mohácsi csatavesztés után Gerencsérvár már nem található meg a forrásokban, jelen ismereteink szerint a török háborúkban nem játszott szerepet. Ebben az időben rombolhatták le talán azért is, hogy a török ne tudjon megbújni falai között. BIRTOKOK A térségben már az 1440-es években megvetette a lábát Újlaki Miklós, de megnyugtatóan csak 1460- ban rendezte a Rozgonyi családdal a fennálló helyzetet. Újlaki az egyezségben Gesztes uradalmát szerezte meg, amelyet az alábbi településeken levő birtokok alkották: Csákvár, Oroszlánkő, Környe a vámmal, Gerencsér, Bököd, Dad, Árki, Dabos, Hosszúváma, Egyházasváma, Kömlőd, Őrsáp, Sárisáp, Dudar és Kabod, valamint a Győr megyei Pázmánd, Bőny és Szentvid birtokokon álló vámok."2 Gerencsér várái°9 WERBŐCZY 1990,1.37. 1,0 DARÓCZI 1894, 573; a családra: DL 26698.; a kalandos szövetségre: KUBINYI 1980; halálukra: BRODARICS1983, 54. 111 REISZIG1943, 62. 1,2 A király 1495-ben ugyan megkegyelmezett Lőrinc hercegnek, de Gesztes várát Somi Józsának, az új temesi ispánnak adta, akinek családjától Török Imre szerezte meg a várat és uradalmát. 113 BALASSA 210-211. „Neonon Johanne Paxy similiter a detentacione castri Gerencher in Albensis”. (DL 66058.) FRAKNÓI1876, 621. 1,5 „Universa iura sua hereditaria et inpignoraticia, que in castro Geztes vocato ac possessionibus Chakwara Orozlankw, Kernye cum tributo, Gerencher, Bokod, Dad, Arki, Dabos, Huzuwama, Eghhazasvama, Kemlew, Orsap, Sarisap, Dudar, Kabod vocatarum, necnon tributii in Paznand, Bewn, et Zenthvid possessionibus scilicet alienii exigi solitii ad ipsum nak felépítésével szükségessé vált, hogy Újlaki Miklós falvakat rendeljen e vár fenntartására, ellátására. Az új tulajdonosnak igen rövid idő alatt kellett megszerveznie a most épített vára körül a hozzá tartozó uradalmat, amelynek kiterjedésére későbbi adatokból következtethetünk. A várhoz tartozó birtokokat két ízben sorolták fel a ránk maradt oklevelek. 1497-ben Gerencsér várához tartozónak írták össze Gerencsér, Besenyő, Árki és Várna birtokot, valamint a környei vám felét."6 Valamennyit változott a helyzet a követ-castrum Geztes spectantis et pertinentis debentis in Albensi, Strigoniensi, Komaromensis, Iauriensis et Wesprimiensis comitatibus adiacentis haberet.” (DL 15498.) 116 „Ad aptis et sufficientis ad facies prescripti castri Gerencher ac predictorum possessionum, similiter Gerencher et Bessenew, necnon edam possessionum Arky et Warna vocatarum in dicto comitatu Albensi, adiacem ad predictas scilicet castrum et possessionem Gerencher pertinendis, postremo denique ad faciem pretacte possessionis Kernye consequenterque antedicte directe et equalis medietatis pretitulati tributi in eadem Kernye exigi soliti accedendo, vicinis et commetaneis eiusdem et earundem universis inibi legittime convocatis et prescriptim nobilibus Andrea Thassy de Berenche, Balthazar de Galya, Mathia de Chep, Stephano Kezewlczees de Bathyan, Gregorio de Wyl et Paulo Zeeny de Thagyas.” Erdődy levéltár (HHStA) D 10183 (50-2-33) 78
