Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Koller Bea - Polgár Balázs: 13 - 14. századi emailos díszítésű üvegpoharak a középkori Magyarországról
Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 16 (2010) 41-54. I3-I4. SZÁZADI EMAILOS DÍSZÍTÉSŰ ÜVEGPOHARAK A KÖZÉPKORI Magyarországról Koller Bea — Polgár Balázs BEVEZETÉS Ervin Baumgartner és Ingeborg Krueger az emailos díszítésű poharak kapcsán az 1988-ban megjelent „Phoenix aus Sand und Asche: Glas des Mittelalters” című üvegkatalógusban kifejtette, hogy napjainkban rohamosan változik az emailos (zománcfestékkel díszített) üvegáruról alkotott kép, ezért még korai lenne a kutatásnak általános érvényű megállapításokat tennie.1 4L Tanulmányunk megírásában az játszotta a fó' szerepet, hogy H. Gyürky Katalin 1999-ben megjelent tanulmánya óta nem foglalták össze a középkori Magyar Királyság területén talált emailos díszítésű poharakkal kapcsolatos ismereteket, noha újabb darabok váltak ismertté. Munkánkkal a hazai, középkori üvegkutatás ezen hiányosságát szándékozunk pótolni. AZ EURÓPAI MŰHELYEKBEN GYÁRTOTT, 13-14. SZÁZADI EMAILOS DÍSZÍTÉSŰ ÜVEGPOHARAK Az iszlám üvegművesség zománcfestéses díszítésű produktumai mellett jól elkülöníthető egy Írországtól Oroszországig, Finnországtól Itáliáig előforduló, a 13. század második felére, illetve a 14. századra datálható pohárcsoport. Az ebbe a körbe tartozó darabok szinte mind kiszélesedő szájú, hengeres testű, vékony oldalfalú, színtelen vagy halványan színezett üvegmasszából készült poharak.2 Díszítésük folyamán a pohár felületét megmaratták, majd felvitték a zománcfestéket, és végül újrahevítették az üvegárut.3 Igen gyakran a pohár külső és belső oldalát egyszerre látták el zománcfestéssel.4 A poharak oldalán többfajta díszítés fordulhatott elő: heraldikai motívumok; árkádokkal, illetve virágokkal elhatárolt szentalakok, bibliai jelenetek; profán témájú ábrázolások (lovagalakok, menyegzői jelenetek); állatalakok, mitológiai lények.5 A poharak pereme alatt gyakran olvasható mondatszalag. Egyes esetekben a felirat a poharat készítő mesterre utal, mint például a londoni Foster Laneen 1982-ben talált pohár6 „Bartholomeus me fecit” felirata.7 Más esetekben vallási tárgyú felirat olvasható a pohár pereme alatt, mint például az 1968-ban a baseli Augustingassén talált poháron,8 az „Ave Maria gratia plena” felirat. Nem ritkák azonban a profán témájú feliratokkal (mint például: „Amor vincit omnia” vagy „Iuvenus sumus dum tempus habemas”) rendelkező darabok sem.9 Robert Schmidt és Carl Johann Lamm feltételezése szerint ezt a jellegzetes, 13-14. századra keltezhető, emailos díszítésű pohárcsoportot a Közel- Keleten kezdték el gyártani szír-frank műhelyekben a 13. században.10 Schmidt és Lamm koncepcióját először 1968-ban Hugh Tait vonta kétségbe.11 A szóban forgó pohártípus közel-keleti származását több tény is cáfolja. Egyfelől a keresztesek utolsó nagy erődjének, Akkónnak 1291-es elestét követően a muzulmánok sorra elpusztították a szíriai frank városokat és keresztes hídfőállásokat, így ezzel gyakorlatilag egy esetleges szír-frank műhely működése ellehetetlenedett volna a térségben a 14. századra.12 Továbbá a 13-14. században a közel-keleti üvegműhelyek az általunk vizsgált poharaktól markánsan eltérő díszítőmotívumokat használtak a helyi piacra 1 BAUMGARTNER-KRUEGER1988,126. 2 Az üveggyártás munkamódszerét Theophilus presbiter 12. század eleji „Schedula diversarum artium” című munkájában örökítette meg. Az üveg alapanyaga kvarc vagy földpátos homok, amihez tengeri moszatból készített szódát és bükkfahamuból előállított hamuzsírt szoktak folyósító anyagként hozzáadni. Stabilizáló anyagként meszet használtak. Színezőanyagként fémoxidokat adagoltak az elegyhez. A pohárkészítés folyamata történhetett a homogénné vált, folyékony üvegolvadék pipára emelésével vagy formába öntésével. Az üvegkészítés munkafázisai egy előmelegítő-, egy olvasztó- és egy hűtőkemencét igényeltek, egyes esetekben az egész folyamatot egy speciális, több szintes kemence segítségével végezték el. Az üvegmassza összeolvasztása, illetve a kész üvegáru megszilárdítása és lehűtése 800-1400 °C-on történt. (MESTER 1997, 6; VALTER 2002,428.) * BRUCKSCHEN2004, 62; H. GYÜRKY 1999, 326. < BAROVIER MENTASTI-CARBONI2007, 256. * BRUCKSCHEN 2004,63. 6 Őrzési helye: Museum of London, Inv. Nr. őst 82 <129>. ' BAUMGARTNER-KRUEGER 1988,130-131. 8 Őrzési helye: Historiches Museum Basel, Inv. Nr. 1968. 1514-’ BAUMGARTNER-KRUEGER 1988, 130-131; KRUEGER 2003, 32; BRUCKSCHEN 2004, 62. 10 LAMM 1929-30, 246, 278; SCHMIDT 1922, 56-58. 11 MÄSLAU1999, 75. 12 RUNCIMAN1999, 949-950.
