Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)

Marton Melinda: Az Esterházyak tata-remeteségi ménesének története (1852 - 1944)

Az Esterházyak tata-remeteségi ménesének története

lyára lépett, hadnagy volt a 6. számú vasasezrednél.13 Már a katonáskodás ideje alatt, 1862-ben saját versenyistállója volt Remeteségpusztán.14

Az ifjú gróf aktívan bekapcsolódott az 1860-as években fellendülő hazai úrlovas sportba. Miklós József sportkarrierje 1863-ban kezdődött, az első tatai lóversennyel egy időben. Ekkor szállt először nyeregbe a pesti pályán, és még ebben az évben, 1863. november 14-én, Tatán magánjellegű lóversenyt rendezett barátainak az édesapja által építtetett versenypályán. A vadásztér, a versenypálya és az istállók a lóverseny őshazájára, Angliára emlékeztettek.15

Az 1863-as verseny három futásból állt: egy sík-, egy gát- s egy akadályversenyből. A versenyek után falkavadászatot tartottak. A ménes mellett a vadászatoknak is Remeteségpuszta adott otthont, a résztvevők a nap végén a Diána vadászkastélyban ünnepeltek. Ettől az évtől kezdve a tatai uradalomban rendszeresen megrendezték a vadászattal egybekötött magánjellegű egy vagy két napos versenyeket.16 A programot 1865-ben kibővítették. Először galamblövést, majd sík-, akadály- és gátversenyt tartottak. Parasztversenyt is rendeztek, ami lehetőséget adott a gazdáknak arra, hogy lovaik képességeit próbára tegyék. E korai parasztversenyek összefüggésbe hozhatók a későbbi Lótenyésztő Mezei Gazdák részére kiírt futamokkal.17

Még ugyanebben az évben a Sharper nevű apaménnel megkezdték a tata-remeteségi ménesben az angol telivér tenyésztést.18 A ménes kiváló apaménjei bérménként tevékenykedtek. így például a Sharper nevű apamén anyakancánként 6 forintért fedezett.19 Az ifjú gróf lovait White mester idomította. A jól edzett lovakkal elért kiváló eredmények miatt Esterházy Miklós József már 1866-ban az úrlovasok listájának élére került. Tatán még ebben az évben, november 5-én és 6-án kétnapos lóversenyt tartottak.20

Az évente megtartott versenyek bebizonyították, hogy a tatai gyep előnyére válik az új sportnak. Az idomárok egyöntetűen elismerték, hogy az országban a futólovak idomítására kiválóan alkalmas a tatai gyep. Az 1860-as években Káposztásmegyeren, Gödön és Tatán működtek tréningtelepek, valamint az egyes futtatók birtokain, így például Keszthelyen és Oroszváron lehetett felkészíteni a lovakat a versenyekre.21 A tatai tréningpálya Bécs és Pest közötti kedvező földrajzi fekvése a tréningpálya jelentőségét megnövelte a többi pályával szemben. Bécs és Pest versenyei között időben félúton, a tóparti pályán

13 ESTERHÁZY 1901,163-164.

14 MOL TEL P. 210. III. b. Birtokigazgatással kapcsolatos iratok. Bizottmányi ülésjegyzőkönyvek. 98. kötet 953. jegyzőkönyv.

15 Vadász és Versenylap Sportalbuma. Agarászat és kopaszát. 40. évf. (1896) 45-48.

16 A Diána vadászkastély 1861-re készült el Esterházy Miklós Ferenc megbízásából.

lehetett felkészíteni az új futamokra a lovakat. A város vonzotta a versenyanyagot annál is inkább, mert felismerték, hogy a rendszeres és szakszerű idomítás a lovak javára válik. Tatán korszerű, jól öntözött homok- és gyeppályák álltak a tréningező lovak meg lovasaik rendelkezésére. Az Esterházy-istállókat - a ménest és a versenylovakat — Remeteségpusztán helyezték el. A városban további modern, gondozott magán- és béristállók álltak rendelkezésre, amelyek 160-200 ló elhelyezésére voltak alkalmasak. Az istállók az Esterházyak tulajdonát képezték. Éppen ezért a bérleti díjakból befolyt jövedelem is az Esterházyakat illette. Az idomítómunka elsősorban a tóvárosi területen folyt. A pályákat mindenki használhatta, aki a szigorú pályarendet, a tisztasági és egészségügyi előírásokat betartotta.22 A tatai tréningpálya népszerűségét bizonyította a számos berendezett versenyistálló 1867 és 1914 között. Tatán a legnagyobb istállót Esterházy Miklós József tartotta fenn. Az 1860-as években az ifjú gróf meghívására egy egész angol trénerkolónia érkezett a szigetországból Tatára. Ettől kezdve az istállótulajdonosok lovaik mellé már híres angol trénereket szerződtethettek. A tatai istállókban pedig kiváló angol szakemberek készítették fel a versenyekre a lovakat. A versenyistállók lovai Tatáról jártak Bécsbe, Baden-Badenbe és Pestre versenyezni. Az angol trénerek közül, akik ebben az időszakban érkeztek Magyarországra a magyar főnemesek hívására, a három legjelentősebb Francis Cavaliero, Thomas Benson és Robert Hesp volt.23

Robert Hesp, a verhetetlen Kincsem idomárja 1880 és 1887 között Tatán készítette fel a lovakat. A tatai versenylovak egyik legeredményesebb trénere, Henry Milne (1851-1938) idomította a 19. század utolsó évtizedének legjobb magyar lovát, Tokiót. Fia, Fred Milne szintén lovakat tréningezett, ezenkívül versenylovak transzportjával is foglalkozott és a környéken a legjobb „horse-dentist”, vagyis lófogorvos volt. A zsokék közül kiemelkedő volt Fred Tarai teljesítménye. Az amerikai zsoké Henry Milne hívására érkezett Tatára. Ketten együtt nagy sikereket értek el.24

A tatai tréningpálya sikerének évtizedeiben fedezte fel John Metcalf minden idők egyik legnagyobb magyar zsokéját, Janek Gézát. A kistermetű, rövid lábú, erős felsőtestű, széles vállú fiú zsoképályafutása alatt két osztrák derbinyerő lovat lovagolt, és több mint 1300 győzelmet aratott. A másik nagy felfedezettet, Bonta Ferencet, Szemere Miklós karolta fel. A zsokénak Newmarketben Willy Waugh volt a lovagló

17 Vadász és Versenylap 9. évf. 31. sz. (1865) 487-488.

■8 WRANGEL1895,111.

19 MOL TEL P. 212. Tatai uradalmi bevételek rendszeres könyve. 132. kötet 125.

20 Vadász és Versenylap 10. évf. 31. sz. (1866) 489-491.

21 ERDŐDY1942,54.

22 FEHÉR-TÖRÖK 1977, 63.

23 FEHÉR 1990,39.

24 Hesp József kézirata alapján. (TVK HGy)

143