Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Marton Melinda: Az Esterházyak tata-remeteségi ménesének története (1852 - 1944)
Marton Melinda mestere. Összesen 136-szor lovagolt, ebből 34-szer elsőnek, 27-szer másodiknak ért be.25 A versenyistállók két legjelentősebb hajtója Halász Sándor és Hutschenreiter Antal volt. A 19. század utolsó évtizedeiben a trénerek jövedelme 5000-20 000 koronáig terjedt. Az elsőrangú zsokék jövedelme pedig 8000- 10 000 korona között mozgott.26 A tatai versenyistállókban 1886 és 1896 között évről évre emelkedett az idomítás alatt álló lovak száma. Míg 1886 és 1889 között átlagosan 118 ló, addig az 1890-től 1896-ig tartó időszakban átlagosan 216 ló állt idomítás alatt. 1886 és 1896 között Esterházy Miklós József tatai versenyistállójában évente átlagosan 25 lovat tréningeztek.27 A század végén Tatán idomították az Osztrák-Magyar Monarchia versenylovainak egyharmadát, körülbelül 270-300 lovat. A versenyistállók bérleti díjaiból befolyt jövedelem az Esterházyakat arra ösztönözte, hogy újabb istállókat rendezzenek be. Esterházy Miklós József és édesapja minden talpalatnyi helyet kihasznált, amely még szabadon állt. Lovakat helyeztek el a várban és a tatai erődben is. A tatai erődben versenyistállót és lovardát létesítettek.28 Még a tata-remeteségi ménes mellett is treníroztattak lovakat. Dreher Antal versenyistállója is Remeteségpusztán volt elhelyezve.29 A tatai idomítótelep a kiegyezést követő években nemzetközi jelentőségűvé vált. A kiegyezés évében, 1867-ben az 1842-ben megalapított Pesti Lovaregylet mintájára, magyar kezdeményezésre megalakult Pozsonyban az Osztrák Jockey Club. A Jockey Club magába olvasztotta a Herren Clubot, a Freudenau alapjait megteremtő Rennvereint.30 Az Osztrák Jockey Club első elnöke gróf Esterházy Miklós József, az Osztrák-Magyar Monarchia sportéletének kimagasló egyénisége volt. A szervezet 1868-ra kiírta az első osztrák derbit.31 A pesti Lovaregylet (Magyar Jockey Club) versenyszabályaival azonosak voltak az Osztrák Jockey Club szabályai. Ezek az egyesületek, valamint pár kisebb vidéki versenyegylet rendezhetett az Osztrák-Magyar Monarchiában elismert, nyilvános versenyeket. Minden más versenyt magánversenynek tekintettek.32 A magyar és az osztrák versenyüzem szoros kapcsolatban állt egymással. A versenyek kerete közös volt (így pl. a Derbyt Bécsben, a St. Légért Budapesten futották), és a verseny-meetingeket is egymással egyeztetve írták ki. Ebben a „versenyügyi dualizmusban” a magyarságnak nagyobb szerepe volt, mivel az osztrák versenyüzemet fenntartó ménesek és 25 Tata-Tóvárosi Híradó 23. évf 26. sz. 1902. június 28. 26 Vadász és Versenylap Sportalbuma. 40. évf. 2. sz. (1896) 33-27 Vadász és Versenylap 1886-1896. 28 Vadász és Versenylap 11. évf. 32. sz. (1867) 513. 29 WRANGEL1895,115. 30 FEHÉR-TÖRÖK 1977, 43. 31 WRANGEL 1908,199. istállók tekintélyes része Magyarországról került ki. A hivatalos versenyközegek Bécsben és Budapesten működtek.33 Az 1860-as évek végén Miklós József mint úrlovas pályája csúcsára ért. Nagy sikerrel szerepelt a pesti versenyeken, Németországban és Angliában is. A német Sporn versenylap kimutatása alapján Miklós József 1869-ben 27 első és 12 második helyezéssel a legeredményesebb kontinentális úrlovas volt, aki emellett angliai versenyekben is részt vett.34 Ezzel párhuzamosan a katonai és a hivatali ranglétrán is emelkedett, főhadnaggyá léptették elő egy dzsidásezrednél, és 1868-ban már kamarás címmel rendelkezett. A gróf életének jelentős részét Bécsben töltötte. Bécs és a császári udvar pezsgő szellemi- és társasági élete alakította a sport, valamint a művészetek iránti rajongását.35 Nemesi körökben a korszak egyik népszerű időtöltése a falkavadászat volt, a versenyzéssel párhuzamosan ez volt az ifjú gróf kedvelt időtöltése. A tatai Esterházy gróf rendszeresen szervezett falkavadászatokat, amelyekhez szorosan kapcsolódott a lovaglás, a lótenyésztés és a rendszeres társasági élet. Tatán Miklós Ferenc 20 pár harrierből álló kopófalkája 1876-ig állt fenn. Az 1-2 napos galoppmeetingeken, a falkavadászatokon császári és királyi vendégek is megjelentek. Bár Esterházy Miklós Ferenc 1876-ban feloszlatta a falkát, a pesti kopókat a vadászidényen kívül Tatán szállásolták el.36 Esterházy Miklós József 1872-től kezdve az egész vadászidényt Káposztásmegyeren töltötte, ahol a rákosi rókafalka-társaságban éveken keresztül a „master” szerepét töltötte be. Miklós Ferenc amellett, hogy fia rendelkezésére bocsátotta a volt tehénistálló épületét versenyistálló céljára, gondoskodott a lovak ellátásáról is.37 Az ifjú gróf az 1870-es évekre egyre több időt és energiát fektetett a versenyeztetésbe. A versenyeztetéshez megfelelő szakmai ismeretekkel, tapasztalattal és információkkal rendelkezett, a különböző lovas szervezetekben betöltött tisztségei révén pedig kiváló hazai és nemzetközi kapcsolatokra tett szert. A nemzetközi karrier mindennél fontosabb volt számára. Többek között tagja és alapítója volt a Magyar és az Osztrák Jockey Clubnak, a Pozsonyi Lovarda Társaságnak (1873), valamint a Lótenyésztés Emelésére Alakult Részvénytársaságnak (1877). Emellett tiszteletbeli tagja volt az Angol Jockey Clubnak. Meghatározó szerepe volt a magyar ügetősport megteremtésében. Bár az 1870-es évek vége felé Esterházy Miklós 22 KARLOVSZKY1912,17. 33 ERDŐDY1942, 23. 34 ERDŐDY 1942, 23. 35 ESTERHÁZY 1901,163-164. 36 ERDŐDY 1940,36. 37 MOL TEL P. 210. III. b. Birtokigazgatással kapcsolatos iratok. Bizottmányi ülésjegyzőkönyvek. 99. kötet 55. jegyzőkönyv. I44
