Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Muskovics Andrea Anna: A szőlőfeldolgozás és bortárolás építményei Esztergomban
Muskovics Andrea Anna 16. kép: Fülkés pince Abb. 16: Keller mit Nische kell azonban jegyezni, hogy bizonyos esetekben a pincejárat végét nem téglázták le. Ezt azért hagyták így, ha a későbbiekben szükség lesz rá, akkor tovább lehessen hosszabbítani az ágat. A pincékkel kapcsolatban még arra a kérdésre kell kitérni, mit tároltak benne. Erdélyi Zoltán a 17. kép: Félkör ívben elágazó pince Abb. 17: Gewölbt abzweigender Keller 46 ERDÉLYI 1974c, I. 6. 47 VAJKAI 1956,57. 18. kép: Nadrágpince Abb. 18: Hosenkeller nadrágpincékkel kapcsolatban azt írja, hogy az egyik ágban a zöldségnek és a gyümölcsnek volt a helye.4*’ Adatközlőink szerint azonban a pincében a boron kívül semmi más nem lehetett. Ez a két információ nem mond ellent egymásnak. A nadrágpincéknél két teljesen különálló ágról van szó, így az egyéb termények nem zavarták a bort. A többi pincetípusnál a járatoknak egy közös bejáratuk van, közös térrel rendelkeznek, emiatt a boron kívül mást nem tárolhattak ott. A pince tároló funkciója tehát összefüggésben volt a pince alaprajzával. Présházak Az építkezést befolyásoló tényezők A falubeli lakóház, gazdasági épület gyorsabb ütemben változik, mint a hegybeli hajlék, ugyanis a ház gazdasági élete változatosabb. A szőlőhegyen újabb építkezésre gazdasági okokból általában nincs nagy szükség.46 47 Ez az utóbbi pár évtizedben azonban megváltozott, egyre több épületet alakítanak át, gyakran az eredeti formára már semmi sem utal. Az alaptípus megállapítása egyre nehezebb feladattá válik. A helyszíni gyűjtések mellett ebben segítségünkre lehetnek az adott település építészetéről szóló leírások is. A présház és pince ugyanis összefügg a falu vagy város építkezésével, de persze különbségek is adódnak. Ezek elsősorban abból fakadnak, hogy a szőlőhegy autonóm terület volt, így a falubeli építészeti szabályok nem vonatkoztak rá. A tulajdonosok sok esetben nem egy községből kerültek ki, így több építészeti stílus is kialakulhatott.415 A gazdák lakóhelye mellett az építkezést meghatározták a földrajzi adottságok, emellett szerepet játszott az anyagi helyzet, valamint a szőlőfeldolgozás gyakorlata, a felhasznált eszközök is. A Királyi Városhoz tartozó szőlők tulajdonosai nagyrészt a város lakói voltak, így más települések építészeti hagyományai nemigen voltak hatással a présházak építésére. Tudjuk, hogy a 18. század vé-48 VAJKAI 1956,58. 134
