Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Fülöp Éva Mária: Feljegyzések a halászatról. Adatok a tata-gesztesi Esterházy-uradalom mesterséges tavi halgazdálkodása 18 - 20. századi történetéhez
Feljegyzések a halászatról törpeharcsa. A törpeharcsát a tatai uradalom tógazdaságából hozták, s hogy mindenütt arányosan el lehessen osztani, a Zala nevű gőzösről osztották szét. A munkában részt vett Landgraf János mint országos halászati felügyelő.74 75 Ez a halfajta a 19. század végén került betelepítésre Észak-Amerikából Európába. Hazánkba 1902-ben telepítették be először a tatai, majd az iharosi tógazdaságba, innen terjesztették el aztán az egész országban. A Balatonba már 1904-ben történt szervezett telepítés. A telepítéssel értékes húsú, nem túl nagyra növő halat akartak elterjeszteni hazai halgazdálkodásunkban, de ténylegesen ez a fajta növekedőképességét tekintve jóval az elvárt szint alatt teljesített.73 A 19. század második felében forrásaink továbbra is elsősorban pontyot és csukát, de süllőt, sügért, kárászt is említenek a tatai uradalmi tavak halászatakor.76 A 19—20. század fordulója Magyarországának, pontosabban vármegyéinek a városainak enciklopédikus bemutatását megvalósító, 1896-1914 közt megjelent híres sorozat, amelynek létrehozása jórészt Borovszky Sámuel érdeme, Komárom vármegye gazdasága leírásánál a halgazdálkodást illetően, a tavi halászat kapcsán ugyancsak kiemelte a tatai és gesztesi járások halastavait.77 A múlt században, a két világháború közötti időszakban a tatai helyi újságok híradásaiban kiemelt helyen szerepelt az Öreg-tavi lehalászás, ami ekkorra társadalmi eseménnyé, sőt turistacsalogató rendezvénnyé vált.781919-ben például így írt róla a Híradó: a „Tatai nagytó halászata” befejeződött, kb. 10 napig Fülöp Éva Mária Kuny Domokos Megyei Múzeum Tata E-mail: fulopeva@kunymuzeum.hu 74 Idézi: FAZEKASNÉ MULESZA-KRASZNAINÉ SZABÓ 1998,33-75 VINGINDER 2003,1-3. 76 MOL TEL P. 211. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok. Fase. XV. Halászat 1761-1887. Halászati kimutatás 1864. Tatai Nagy-tó, Cseke-tó, kecskédi Szabó Pál-tó; Halászati eredmény 1878. november 20., 25., 17., 28. Tatai Nagy-tó. 77 A megye folyami halászatával kapcsolatban a Duna tartott. A nagy hideg meggátolta a teljes lehalászást, de a zsákmány így is 300 mázsa fölötti lett. „Gyönyörű látvány volt, amint a sok kiilömböző súlyú és fajtájú halak a bekerített hálóban ficánkoltak.” Javát eladták, az anyahalakból szaporításra számosat visszatettek, további 3 évre. A tataiak péntekenként vehetnek „a nagy tónak ízletes halaiból.”79 A következő évben a városka lapja beszámolt „A nagytó Nesztora” névvel illetett tekintélyes méretű ponty kifogásáról. A halat 1898-ban már kifogták, akkor 4 éves volt, és 22 kg-ra hízott, de az uradalom birtokosa, gróf Esterházy Ferenc visszatetette. A szépen fejlett példányt a következő években is mindig visszatették a Nagy-tóba. 1920-ban viszont 20 kg volt, tekintve jelentős, 26 évesre becsült korát. Ezúttal nem tették vissza, hanem Fodermayer Rezső uradalmi tógazdasági intéző preparálta és „üvegszekrényben kiállítva az utókor számára a grófi trófeák között elhelyezte.”80 Az 1930-as években is „nagy szerepet játszanak e vízben dús területen a halak. Az Esterházy uradalom tatai nagy tavában modern halgazdálkodás folyik.”8' A tatai uradalom halgazdálkodása 1935-ig 6 község határában, 25 tóban, 850 kha vízfelületen folyt. Joggal örökíthette meg a korabeli beszámoló, hogy „alig van helység, melynek határában ne lenne kisebb-nagyobb tó. Ezek nagy része forrásokból táplálkozva kifolyásaik mentén malmot hajt.”82 Tatán egészen a II. világháborúig hagyományos ünnep maradt a Nagy-tó őszi lehalászása az adventi időszak elején. A halak között ponty, csuka, süllő, harcsa, kecsege, vegyeshal volt található. partjait, Csallóközt említik. BOROVSZKY-CSÁNKI 1907,208. 78 Az 1900-as évekből származik az „Öreg-tavi Nagy Halászat” kifejezés, amely érzékelteti, hogy a tó lehalászását mindig is megkülönböztetett figyelem kísérte, nem csak a halászok, de az itt élők körében is. 79 Híradó 1919. december 13. 80 Híradó, 1920. június 13. 81 HOLLÓ 1935,17. 82 HOLLÓ 1935,14. US