Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011)
Fülöp Éva Mária: Feljegyzések a halászatról. Adatok a tata-gesztesi Esterházy-uradalom mesterséges tavi halgazdálkodása 18 - 20. századi történetéhez
Fülöp Éva Mária Ferenc gazdasági irányító tevékenysége erre az uradalomra is kiterjedt, a mezó'- és erdőgazdálkodáshoz hasonlóan a halgazdálkodásban is szoros kapcsolat alakult ki Tata és Pápa közt. Baloghnak Esterházy Ferenc tárnokmesterrel és Esterházy Károly váci, majd egri püspökkel (1725-1799) folytatott levelezése is értékes utalásokat tartalmaz a Pápán is kialakítani szándékozott halgazdaságról. A Vértes és Gerecse mészkőhegységek peremén sok bővizű forrás ered, amelyek az itteni patakokat állandóan vízzel látják el.6 A hegyek belsejében összegyűlt víz a Duna felé keres utat.7 A terület fő vízgyűjtője a Duna mellett a kettős, tata-gesztesi uradalom két központja, Tata-Csákvár közt haladó Által-ér, melynek völgye „csodálatosan gazdag vízben”.8 Az ér a Vértes felől hozza a vizeket a tatai Nagytóba, innen Almásig folyik, ahol a Dunába ömlik. A mészkőhegységek föld alatt összegyűlt vizeiből gazdagon felfakadó forrásokra alapozva9 a tatai uradalom területén már korán megjelentek a halastavak. Szentkereszthy Jakab, a Magyar Kamara titkára, 1614-ben folytatott helyszíni vizsgálata alapján úrbéri összeírást készített a tatai vár ellátására rendelt falvakról. Október 3-án rögzített Protocolluma szerint a halastavak tönkrementek, gondozatlanok, nádas nőtte be őket. A tatai Nagy-tóban a hal sok, de halászni nem lehet a zsilip állapota miatt. A zsilip javítása igen sokba kerülne, rajta a víz most is ömlik kifelé. így joggal feltételezhetjük, hogy ekkor a tavakon nagyobb arányú húzott szerszámos halászatot nem űztek, de bizonyára gyakorolták a szigonyozást, rekesztést (szégye, vejsze, varsa), a borítóhálós, vetőhálós, merítőhálós és horgos halászatot.10 1720-ban, gróf Esterházy Antal elkobzott, de testvéreinek, köztük a fentebb említett Józsefnek adományozott gesztesi birtoka összeírásakor11 megemlítik a környei csónakkészítőket, akik az uradalom szükségletére dolgoztak, továbbá a halászokat, akik meghatározott áron halat szolgáltattak a földesúrnak. Az összeírt felülcsapó malmok nyáron a víz hiánya miatt nem működtek.12 Gróf Esterházy József 1727-ben vásárolta meg a tatai uradalmat. Már ez év őszén kiadott gazdasági utasításában gondot fordított a halászó vizekre és ezek gátjaira, amelyekre a tatai uradalom ispánjának, illetve a gesztesi domínium számtartójának kellett ügyelniük. A birtokos utasítása szerint a malmokat és kallókat a molnárok és csapók reparálták, a többi uradalmi épületet lehetőleg a jobbágyok.13 Amint bevezetőnkben utaltunk rá, a tatai birtok Esterházy-kézre kerülését követően, az 1740-es évektől hazánkban egyedülálló módon14 Tatára, az uradalom igazgatási központjára és az uradalom több falvára kiterjedően jelentős mesterséges tavi halgazdálkodás alakult ki.15 Adataink alapján a következő tavakat hozták rendbe, illetve építették ki a gesztesi és tatai uradalmakban:16 Ászár Malom-tó Falu-tó Dadi tó Bánhida17 Farkas-tó Tükör-tó Császár Kender-tó Malom-tó Örvény-tó Mező-tó Galla18 Gesztes19 Gyermely Kecskéd Szabó Pál-tó2° Ispán-tó Kethely Kis-Igmánd21 Fecske-tó Kocs22 Kápolna-tó 6 KOGUTOWICZ1930,28. 7 KOGUTOWICZ 1930,305. 8 SZABAD 1957,13. 9 KOGUTOWICZ 1930, 51,54-55, 286, 305-306. 10 FATUSKA 2009, 61. A szerző itt szeretne köszönetét mondani kollégája, az uradalom forrásanyaga kiváló ismerője, Fatuska János mindenkori szakmai segítségéért, továbbá Schmidtmayer Csaba (KDMM) és Gergely Gábor (MMgM) muzeológusoknak. 11 Amint említettük, a Rákóczi-szabadságharc bukása után a fejedelmet száműzetésébe követő gróf Esterházy Antal birtokfosztása után javait testvérei kapták adományul. (FÜLÖP 1994, 228-233.) 12 Dad: a malom után a falu árendát fizetett; Császár: két kis malom; Szend: malom egy kerékre; Szák: kis egyköves malom; Környe: két malom, egyik alulcsapó; Kecskéd praedium: két malom árendában. (MÓL Magyar Kincstári Levéltárak. A Magyar Kamara Archívuma E. 156. U Urbaria et Conscriptiones Fase. 82. N. 62. Conscriptio. Esterházy Antal javai, melyeket az uralkodó testvéreinek adományozott. Győr, Komárom vármegye. 1720-as évek) 13 A sertéseknek főleg a malmoknál kellett ólakat építeni, hiszen a „malom-port” etetésükre lehet hasznosítani. (MOL TEL P. 197. Fasc. 61. Esterházy József gróf leveleskönyve 1725-1728. Tata, 1727. novemberi. 31. pont.) 14 SZILÁGYI 1992,105,217. * FÜLÖP 1985. 16 MOL TEL P. 197. Familiaria Fasc. CIV., Fasc. CV. N. 1.; MOL TEL P. 198. Dominium Tata. Fasc. 45. N. 8. 17 Ma: Tatabánya, Bánhida városrész. 18 Ma: Tatabánya, Alsógalla és Felsőgalla városrészek. 19 Helységnévrendezés, 1898-1912: Várgesztes. 20 A tó a mellette lévő malmot bérlő Szabó Pál molnárról kapta nevét. (PASTINSZKY-TAPOLCAINÉSÁRAY1977, 137J A malmot az uradalom 1746-ban árendába adta a községnek. (MOL TEL P. 211. X. N. 63. Contractus Molae Szábo Palianae Kecskédiensis. Igmánd, 1746. április 1.) 21 Ma: Igmánd. 22 Említenek egy irreguláris tavat is. 108
