Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Fatuska János: Tata újranépesítése 16O8-ban

FATUSKA JÁNOS hitlevelét nem ismerjük. A korabeli gyakorlat szerint ezt a fentihez igen közeli időpontban adhatták ki.

45 Tata megszállító levelének eredetijére annak 1612-es megerősítéséből következtethetünk. Ez alapjában Csáthy Gergelynek mint telepítőnek adott kedvezményekről szól: „Mi Musztafa Effendij, az Hatalmas Chaszarunknak Tijmar Teffterdarya,

4

6 S azon keppen My Baijram Emijr Alaij Begh, Az ő Hatalmassaganak Budaij Alay begie

4

7 Adgiuk tuttara azkiknek illik, hogy mi Uray Izpahiaij leven az Tata varasij polgaroknak, Mivelhog' az Tata varassy Cháthij Gergely tőrekedeth, s faradoth, az inegh nevezeth helynek szallitasaban - s - megh ivlteteseben, Mely dologh végett, mint hog' ennek előtte, az Budaij Tekentetes, es Nagos vezer Aly Passaijs, hit leveleth adott volt. Im azért mys megh attuk es az mi hitőnkre, Es tisztessegőnkrefogagiuk, hogy ez megh nevezeth Chathij Gergelyen, sem adott semmitis nem kevanun

k sem Dezmatt, sem szolgalatott, Egij szóval soha sem kevanunk, hanem szabadsagban tartijuk, Melynek nagiob bizonysagara, attuk kezehez, ezt az mi biztató hit levelwnkőtth, hitőnkkel es pechetivnkkel megh erőssittettett, Datum Budae Mense OctobrisAnno 1612"

4

K (3. kép) Szentkereszthy a várost népben bővelkedőnek találta, de a lakosok nem tartós, hanem csak öszszetákolt, futásra készített viskókban laktak, „mint ahogyan a házakat a hódoltsági helyeken építeni szokták" Meghallgatta a népet. Azt mondták, hogy a város szabadalmaira való tekintettel telepedtek meg, nem állandó szándékkal. Némelyek előtte is nyíltan kijelentették, ha valami terhet rónak vállaikra, elhagyják a várost, nem félnek a hánykódó életmódtól. Hogy ide ki honnan jött, nem jegyezte fel, mert azelőtt a legtöbben szanaszéjjel kóboroltak. A tatai vár rossz karban van, élelme nagyon kevés. Száz gyalogos, ötven lovas és hét bombavető lakja.

4

9 4

5 Párhuzamként említhető a tatai uradalom falvának, Tarjánnak telepítő levele, melyen egyik részről Csáky László gróf, másik részről a falu birtokára szintén igényt tartó esztergomi Omer aga neve áll. Az első 1647. március 15-én, a másik 1647. március 29-én kelt. MOL TEL P. 198. Fase. XX. N. 307. Közli: TAFFERNER 1943, 300-307; FATUSKA 1974, 55-56. 4

6 A (budai) defterdár (török pénzügyi főhatóság), akit a közbeszédben cselebinek vagy efendinek volt szokás tisztelni, hivatala két ágazatban működött. Részint készpénzeket kezelt, tehát olyan bevételi forrásokat, amelyek közvetlenül hoztak bevételeket a kincstárnak, részben pedig a földesúri jogoknak, nevezetesen a földesúri jövedelmeknek nyilvántartásával foglalkozott. Az előbbi ágazat élén a mai defterdári: „pénzügyi defterdár" állt (akit egyszerűen defterdárnak is neveztek, mert ő volt az „első", az „igazi" defterdár), az utóbbi munkát a timár defterdári: „birtok defterdár" vezette. (FEKETE-NAGY 1973, 400.) Szentkereszthy megjegyzi, hogy a város a vártól jobbra terül el.

5" (Értsd, ha a várkapuval szemben állunk.) A település házai így a mai Komáromi, Nagykert, Kocsi utcában és a Szentivánhegyre menő mai Kálvária utcában, illetve az általuk közrefogott téren, a mai Kossuth téren épültek föl. Az urbárium a házak sorrendjében felsorolja város lakosait, megadja vagyoni és jogi állapotukat:

5

1 (2. táblázat) A városban tehát 1614-ben 69 belső telek volt 70 házzal és 71 családfővel. Az összeírásban szereplő 71 családfő alapján a város lakosságát 280-350 főre becsülhetjük. Tata környékén lakott volt ekkoriban az 1612-ben újratelepített Kocs,

5

2 a tatai uradalom falvai közül pedig Baj és Szomód. Az 1614-es összeírás az előbbiben 22, utóbbiban 25 családfőt sorol fel.

5

3 Az egyes személyeknél megadott szabad évek számából kirajzolódik a város benépesedésének idő4

7 Alajbég=a szandzsák tímárbirtokosainak vezetője. 4

8 MOL E 156. UC Fasc. 60. N. 39. 7. A hitlevelet részben és több helyen más átírásban közölte Bíró Endre. (BÍRÓ 1979, 209.) 4

9 BARÁTH1930, 711-713. 5" MOL E156. UC Fasc. 60. N. 39.1. 5

1 MOL E 156. UC Fasc. 60. N. 39. 1-5. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a neveket és a vonatkozó adatokat táblázatba foglaltam, a házaknak sorszámot adtam. A családneveket eredeti, a keresztneveket magyar formájukban közlöm. A nevek mellet csak a személyek jogállására és mesterségére vonatkozó megjegyzéseket vettem be a táblázatba, az esetleges egyéb megjegyzéseket lábjegyzetben közlöm. Az urbáriumból a családfők neveit több helyen más leírásban közölte Bíró Endre. (BÍRÓ 1979, 209-210.) 5

2 FÉL 1941,30-31. 5:

1 MOL E156. UC Fasc. 60. N. 39. 9-12. 54 3. kép: A budai defterdár, Musztafa effendi hitlevele Abb. 3: Der Geleitbrief des Defterdars von Ofen/Buda, Mustafa Effendi