Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Scmidtmayer Richárd: A Kuny Domokos Megyei Múzeum kiöntőcsöves rézedényei

SCHMIDTMAYER RICHÁRD óvatosabban közelítette meg a kérdést a váli edények kapcsán, mivel úgy vélte, hogy Magyarországon a törökök által megjelenített rézművesség kiterjedtebb művelésének nem voltak meg az anyagi és szellemi feltételei. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyarországináljelentősebb hagyományokkal bíró balkáni — főként boszniai — műhelyek termékei kereskedelem révén is eljuthattak a hódoltsági területekre, amit vámnaplók bejegyzései is megerősítettek.

,

2 Fehér Géza azonban felvetette, hogy az edények foltozását már helyi műhelyben végezték Esztergomban.

1 Természetesen nem eldöntött kérdés, hogy a magyar emlékanyag rendelkezik-e egyáltalán egyedi vonásokkal. Bár a baji példány sajátos fülkiképzéssel, illetve az ismeretlen lelőhelyű darab egyedinek tűnő testformával rendelkezik, úgy gondolom, mindez még kevés ahhoz, hogy kijelenthessük, helyi jellegzetességekről van szó. Amennyiben azonban a nagymenynyiségű esztergomi rézedényt figyelembe vesszük, felvethetjük annak a lehetőségét, hogy a térségben a török hódoltság alatt létezhetett műhely feladata nem csupán a foltozás lehetett, hanem esetlegesen a gyártás is. Ennek legfőbb bizonyítéka az lenne, ha az ott előkerült leletanyag alapanyagának összetétele jelentős részben egyezést mutatna. A rézellátást az alsómagyarországi rézbányákból is megoldhatták.

1' A későbbi anyagvizsgálatok közelebb vihetnek minket annak eldöntéséhez is, hogy a rézedények alapanyaga mely vidékről származhatott.

4 Komárom-Esztergom megye mai területe a török hódoltság idején jelentős hadi események színtere volt, hiszen a két birodalom határvidékén terült el. Talán a mozgalmas kor eseményeinek köszönhető, hogy területünk igen gazdag török kori fémleletekben," amelyek ismertetését e dolgozattal is bővíthettem. Schmidtmayer Richárd Kuny Domokos Megyei Múzeum Tata E-mail: schmidtmayer@gmail.com IRODALOM BENCZE 2002 Bencze Z.: Török rézedények a Hadtörténeti Múzeum udvarán. BudRég XXXV/2 (2002) 461-468. EDELÉNYI-SZABÓ 1927 Edelényi-Szabó D.: Komárom megye felekezeti és nemzetiségi viszonyai a mohácsi vésztől napjainkig. StatSz V/2 (1927) 1-63. FEHÉR 1959 Fehér G.: A pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei. JFMÉ 1959 (i960) 103-146. FEHÉR 1962 Fehér, G.: Vases de cuivre Turcs dans le Musée National Hongrois. FolArch XIV (1962) 153-167. FEHÉR 1968 Fehér G.: Esztergomi török vörösrézedények. KMMK 1 (1968) 273-310. FEHÉR 1975 Fehér G.: Török kori iparművészeti alkotások. Budapest 1975. FEKETE 1943 Fekete L.: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest 1943. FEKETE 1944 Fekete L.: Budapest a törökkorban. (Budapest története III.) Budapest 1944. GAÁL 1983 Gaál A.: A szekszárdi múzeum hódoltságkori rézedényei. Com Arch Hung 1983 163-184. GAÁL 1991 Gaál A.: A szekszárdi múzeum hódoltságkori rézedényei II. ComArchHung 1991 191-207. GECSÉNYI 1995 Gecsényi L.: Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században. Századok 129. évf. (1995) 767-790. HATHÁZI-KOVÁCS 1996 Hatházi G.-Kovács Gy.: A váli gótikus templomtorony. Székesfehérvár 1996. HEGYI 1976 Hegyi K.: Egy világbirodalom végvidékén. Budapest 1976. HORVÁTH 1936 Horváth H.: Hódoltság és felszabadítás a művészettörténelemben. Tanulmányok Budapest Múltjából V (1936) 210-211. KONESKA 2002 Koneska, E.: Rézművesség a balkáni országokban. In: Szerk. Gerelyes I.-Kovács Gy. A hódoltság régészeti kutatása. Budapest 2002, 257-259. KOVÁCS 1984 Kovács Gy.: Török rézedények Szolnok megyéből. ArchÉrt 111 (1984) 78-91. 4

2 HATHAZI-KOVACS1996, 38. « FEHÉR 1968,279. 4

4 Ahogy több forrás is utal a törököknek eladott rézre: GECSÉNYI 1995, 770-772. 4

5 Eddigi vizsgálatok összefoglalása: KÖLTŐ 2002,255. 4

6 Rézedények kerültek elő nagy számban Esztergom területén (FEHÉR 1968), Neszmélyen egy gazdagon díszített vörösréz csésze szőlőforgatás közben (FEHÉR 1975), Párkány területéről többek között bográcsok (FEHÉR 1962; FEHÉR 1975), Dunamocsnál egy kiöntőcső nélküli rézkorsó (TRUGLY2003). 20