Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Scmidtmayer Richárd: A Kuny Domokos Megyei Múzeum kiöntőcsöves rézedényei - Kupfergefäße mit Ausgussröhre im Kuny Domokos Komitatsmuseum

A KUNY DOMOKOS MEGYEI MÚZEUM KIÖNTŐCSÖVES RÉZEDÉNYEI KOVÁCS 2002 Kovács Gy.: A hódoltsági leletanyag kutatási irányai. In: Szerk. Gerelyes I.-Kovács Gy. A hódoltság régészeti kutatása. Budapest 2002,245-254. KÖLTŐ 2002 Költő L.: Török kori réztárgyak röntgenemissziós analízise. In: Szerk. Gerelyes I.-Kovács Gy. A hódoltság régészeti kutatása. Budapest 2002, 255-256. KRESEVLJAKOVIC 1951 Kresevljakovic, H.: Kazandzijski obrt u Bosni i Hercegovim. GZM VI (1951) 191-241. MAGYAR 1988 Magyar K.: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása. Kaposvár 1988. MAGYAR 1990 Magyar K.: Babócsa története a honfoglalástól a mohácsi vészig. In: Szerk. Magyar K. Tanulmányok a község történetéből. Babócsa 1990,15-220. MK 3 Főszerk. Szentpéteri J. Magyar Kódex 3. Magyarország művelődéstörténete 1526-1790. Budapest 2000. NAGY 1936 Nagy L.: Tabán a régészeti ásatások világában. (Előzetes jelentés az 1934-1935. évi ásatásokról.) In: Tanulmányok Budapest Múltjából IV. Budapest 1936, 18-29. OBERSCHALL 1944 Bárányné Oberschall M.: Iparművesség. In: Fekete L.: Budapest a törökkorban. (Budapest története III.) Budapest 1944, 354-381. RÓZSÁS 2002 Rózsás M.: Török őrhely Drávatamási határában. In: Szerk. Gerelyes I.-Kovács Gy. A hódoltság régészeti kutatása. Budapest 2002, 137-142. TÓTH 1998 Tóth S. L.: A tatai vár és ostromainak szerepe a 15 éves háborúban. Annales Tataienses I. (1998) 19-44. TRUGLY 2003 Trugly S.: Török rézedény Dunamocsról (Moca, Szlovákia). ArchÉrt 128 (2003) 253-256. VÉGH 1999 Végh A.: Régészeti feltárások a budai váralján, a középkori Tótfalu területén. BudRég 33 (1999) 331-345KUPFERGEFÄßE MIT AUSGUSSRÖHRE IM KUNY DOMOKOS KOMITATSMUSEUM RICHÁRD SCHMIDTMAYER In der Zeit der türkischen Besetzung Ungarns (1541-1686) sind zahlreiche Sachtypen in unser Land geraten. Beachtlich sind unter ihnen die Kupfergefäße, besonders Krüge mit Ausgussröhre, die sogenannten Ibriken. Es gibt vier solche Gefässe in der Sammlung unseres Museums. Das erste - mit der meistverbreiteten Form - ist an der Dorfgrenze von Baj, höchstwahrscheinlich aus einem Friedhof, aber nicht unbedingt aus einem Grab hervorgekommen. Das zweite, birnenförmige Exemplar ist unter unbekannten Umständen ins Museum geraten, und bisher kennen wir nur eine fragmentarisch aufbehaltene Parallele aus Esztergom. Das dritte und vierte Exemplar, die aus Dunaalmás für das Museum geschenkt wurden, unterscheidet sich von den anderen zwei sowie in Form als auch in Verzierung. Die Mehrheit dieser Gefäße ist leider nicht in Freilegungen, unter dokumentierten Umständen hervorgekommen. Darum kann man zur Zeit diese Gegestände kronologisch nicht bestimmen, und bei einigen Exemplaren besteht sogar die Möglichkeit aufgrund balkanischer Parallelen, erst nach der Besetzung gefertigt worden zu sein. Übersetzt vori Csaba Schmidtmayer 21