Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Scmidtmayer Richárd: A Kuny Domokos Megyei Múzeum kiöntőcsöves rézedényei

A KUNY DOMOKOS MEGYEI MÚZEUM KIÖNTŐCSÖVES RÉZEDÉNYEI cső, amelyet egy vékony lemeztaggal forrasztottak a korsó nyakához. A kiöntőcső vége megvastagodik, és szintén díszített. Az ívelt szalagfül e példánynál is egy rovátkolt korongdísszel indul az edény aljáról. Ez esetben a szalagfület az egykori kupak rögzítésére szolgáló nyúlvány alatt is rovátkolással díszítették, és az előző edénynél megfigyelt módon erősítették fel. Talpa alacsony, hengeres abroncs, amelyet egy lemezszalagból alakítottak ki oly módon, hogy önmagába fordítva, két kis szegeccsel rögzítve alakították kör alakúra, amit több helyen az edény aljához forrasztottak. M=32,5 cm (kiöntőcsővel=34 cm), Sz=i8 cm, Ás

Zái=5,4 cm, Á

fené

k=i8 cm. Ltsz.: 55.100.1. Az edényt az előző ibrikhez hasonló módon készítették el, de itt több utólagos forrasztás nyomát lehet megfigyelni az edénytesten, ahol egyébként későbbi átalakítás nyomai is láthatók, amelyet már olyan ember hajtott végre, aki nem ismerte az edény eredeti alakját. Ekkor szüntették meg az edény lapított oldalát, amelynek során az edény el is repedt a vállrésznél: ezt utólag összeforrasztották. Továbbá az edény fülének rozettáját is újra felerősítették, s az ónozás közben/következtében majdnem felismerhetetlenné tették. Végül egyszerű lemezből készítettek új abroncsot, amit forrasztással rögzítettek az edény testéhez. Az ibrik oldalán több utólagos forrasztást apró domború „V" betűvel jelöltek meg. A rézedény egy jól körülhatárolható csoport tagja, amelynek darabjai Késmárkról,

2

8 Budáról

2', három ismeretlen lelőhelyről,'" Egerből," és a budai várból ismertek. Megjegyzendő azonban, hogy a dunaalmási darab teste arányaiban e csoport tagjaihoz képest magasabb. Az ibrik legközelebbi párhuzama a Tabánban talált díszített példány.

3' Ez az edény a Nagy Lajos által ismertetett 1934-35. évi ásatások során került elő, egy „árnyékszék kiszedett anyagában".'

1 A test arányai megegyeznek, a fül kiképzése és díszítése is, hasonló a száj vésett mintája. A Tabánban előkerült példánynak azonban a kiöntőcső és az edény nyaka között nincsen lemeztagja, továbbá az egész edény teste díszített. A LELET ANYAG ERTEKELESE Az edények pontos korát meghatározni a bevezetőben írtak miatt is nehéz. A legkönnyebb helyzetben talán a Baj községben előkerült ibrik esetében lehetünk, hiszen rengeteg hasonló edényt ismerünk a hódoltság korából.' Baj területe a török korban Tata várának birtokosaitól függött, a forrásokban ritkán bukkant fel. 1543-ban Tata vára elesett,''' és az ezt követő háborús időszakban a lakosság elhagyta a végvárrá váló Tata környezetét. Baj 1570-ben a török összeírások szerint is lakatlan volt. " A 15 éves háborút követően települt újjá a község, majd a Bécs ellen induló 1683-as török előretörés idején újra elnéptelenedett. 8 A feltételezett temetőben hitelesítő feltárás nem történt, így a 16-17. századnál pontosabban nem tudjuk behatárolni az edény korát, azonban az ibrik ennél későbbi földbe kerülését már nem tartjuk valószínűnek. A második kiöntőcsöves korsó előkerülésének körülményeiről még ennyi ismerettel sem rendelkezünk, de az esztergomi párhuzam alapján e példány keletkezési idejét is erre a korszakra lehet meghatározni. Nehezebb dolgunk van a két utolsó darabbal, amelyeket formai hasonlóságuk miatt nem lenne érdemes külön tárgyalni. A negyedik edény (eddig egyetlen) párhuzamát, a tabáni ibriket Horváth Henrik a 16. századra keltezte, de nem részletezte időrendi besorolásának okát. Tovább nehezíti a kérdést, hogy a leginkább hozzájuk sorolható csoport tagjairól sem tudunk többet, egy részüket Fehér Géza szintén a 16-17. századra keltezte. ' A két dunaalmási edény kialakítása is eltér az első kettő ibrik készítési módjától. A harmadik ibrik formai megjelenése pedig nem zárja ki legújabb kori keletkezésüket sem. Felmerül a kérdés, hogy a tárgyak vajon hol készültek, készülhettek. Kérdéses, hogy mennyire tekinthetők a helyi ipartermékeinek, noha ismerjük, hogy Budán rézművesek dolgoztak." Kovács Gyöngyi 2

8 FEHÉR 1962, XXIV. t. 9. 2

9 FEHÉR 1962, XXV. t. 5. 3

0 A MNM-ban található 2 tárgy: FEHÉR 1962, XXVII. t. 5; FEHÉR 1975, 69. kép; a pécsi JPM-ben található: FEHÉR 1959, XXXVII. 1.1. 3

1 MK 3,128. 3

2 FEHÉR 1975, 74. kép. 3

3 HORVÁTH 1936, 211,50. kép. 3

4 Sajnos a kísérőleletekről nem szól a tanulmány. (NAGY 1936,28.) 3

5 Kovács Gyöngyi azonban rámutatott arra, hogy ennek az edénytípusnak még a 18. század első feléből is ismertek gyártási évszámmal díszített változatai Szarajevó területén. (HATHÁZI-KOVÁCS 1996, 204. j.) 3

6 Török ostrom érte a várat 1529-ben és 1543-ban, 1558 és 156b között meg is szállták, továbbá 1594 és 1597, valamint 1597és 1598 között is. Felgyújtották és ideiglenesen elfoglalták 1683-ban. A török ostromokra: TÓTH 1998, 27-29. 37 FEKETE 1943,181. 3

8 EDELÉNYI-SZA BÓ 1927, 56. 3

9 HORVÁTH 1936, 211. 4

0 FEHÉR 1975, 35-36. 4

1 FEKETE 1944, 83. 19