Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Szűcs Péter: Mohaadatok az agostyáni arborétumból

Szűcs PÉTF.R EREDMÉNYEK A gyűjtés és határozás eredményeként összesen 37 mohataxon adata vált ismertté az arborétum területéről, amely a hazai összfajszám' közel 6%-át jelenti. A meghatározott taxonok az alábbiakban kerülnek felsorolásra. A feldolgozott irodalmi források

8 alapján a következő 7 (országos viszonylatban nem ritka) mohataxon adata bizonyult újnak a Nyugati-Gerecse mohaflórájára vonatkozóan: Pellia endiviifolia, Brachythecium rivulare, Cratoneuron filicinum, Drepanocladus polygamus, Eurhynchium striatum, Hypnum cupressiforme var. lacunosum, Pleuridium acuminatum. AZ ARBORÉTUM MOHA A máj-, illetve a lombosmohákat külön soroltam fel, melynek során a fajnevek abc-sorrendben követik egymást. A fajok nevezéktana lombosmohák esetén a Hill-féle

9 névmutatót követi, májmoháknál pedig Erzberger-Papp

1" munkáját. A tudományos név után — a következő sorban — szerepelnek a lelőhelyi adatok, így a parcella jelölés (pc.), élőhely (pl. patakvölgy) és a jellemző aljzat (pl. beton). Ezt követik a terepen GPS-készülékkel mért egyszerűsített GPS-koordináták (fok-perc-másodperc formátumban). A következő mondatban a faj fő élőhelye kerül leírásra, és országos gyakorisága kerül ismertetésre az Orbán-Vajda határozókönyv

1

1 alapján (kivéve Schistidium crassipilum esetében, melynél Erzberger és Schröder munkájára

1

2 támaszkodtam). A következő bekezdések tartalmazzák a Nyugati-Gerecsére vonatkozó gyakoriságot és egyes fajok előfordulási körülményeit Boros Ádám útinaplói

1

3 és a tájegységgel kapcsolatos írásom

14 alapján. A mohák gyűjtését és határozását magam végeztem, a begyűjtött mintákat saját herbáriumomban helyeztem el. Hepaticae — Májmohák Lophocolea heterophylla (Schrad.) Dumort. 25. pc.; betonút szélén, korhadt tuskón; N 47-3930, E 18-25-03. Korhadó fán, erdei és láptalajon fordul elő leginkább, gyakori. A Nyugati-Gerecsében szórványos. Pellia endiviifolia (Dicks.) Dumort. 14. pc. déli része; patakvölgyben, talajon; N 4739-30, E18-24-56. Nedves, forrásos helyeken, patakoknál fordul elő, gyakori. Az Északi-Gerecséhez tartozó kisebb vízfolyások mentén több ponton előfordul, a Nyugati-Gerecsében nem volt ismert. UJAINAK FELSOROLÁSA Radula complanata (L.) Dumort. 19. pc.; csemetekert, árnyas betonfalon; N 47-3927, E 18-24-56. Fák kérgén, félárnyékos helyeken, ritkábban mohás sziklán fordul elő, gyakori és elterjedt. A kistájon több ponton ismert, szórványos. Musci - Lombosmohák Amlystegium serpens (Hedw.) Schimp. 68-69. pc.; tuskó kérgén; N 47-39-23, E 18-2509. Erdők félárnyékos helyein, ligetekben, fakérgen, talajfelszínen, homokos aljzaton él, gyakori. A Nyugati-Gerecsében szintén előfordul, mérsékelten gyakori. Atrichum undulatum (Hedw.) P. Beauv. 14. pc.; lucos, lejtős rész, talajon; N 47-39-33, E 18-24-53. Mindenféle erdei talajon előfordul, leginkább árnyas és félárnyékos helyeken él, gyakori. A tájegységben ismert előfordulásait tekintve nem gyakori. Barbula unguiculata Hedw. 29. pc. északi része; út szélén; N 47-39-29, E 1825-04. Homokos, agyagos talajon, napos helyeken, utak és árkok mentén él, gyakori. A kistájon szintén ismert, gyakori. Brachytheciastrum velutinum (Hedw.) Ignatov&Huttunen 21 pc.; tó mellett, tuskó kérgén; N 47-39-28, E 18-25-03. Köveken, talajon, sziklákon, erdős, bokros helyeken fordul elő, gyakori. A Nyugati-Gerecse területén több ponton ismert, gyakori. 7 ERZBERGER-PAPP 2004 alapján. 8 BOROS 1915-1971; SZŰCS 2007. 9 HILL et al. 2006. 1

0 ERZBERGER-PAPP 2004. 1

1 ORBÁN-VAJDA 1983. 1

2 ERZBERGER-SCHRÖDER 2008. « BOROS 1915-1971. 1

4 SZŰCS 2007. 160