Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Szűcs Péter: Mohaadatok az agostyáni arborétumból

MOHAADATOK AZ AGOSTYÁNI ARBORÉTUMBÓL Brachythecium albicans (Hedw.) Schimp. 19. pc.; csemetekert, betonperemen; N 47-39-27, E18-24-56. Pusztafüves lejtők, száraz homokos és lösztalajok lakója, nem gyakori. A tájegységben három lelőhelye ismert, ritka. Brachythecium rivulare Schimp. 14. pc. déli része; patakvölgy aljában, kövön; N 47-39-30, E 18-24-56. Nedves sziklákon, patakok, források mentén él, szórványos. Aktuális adata új a kistájra. Brachythecium rutabulum (Hedw.) Schimp. 14. pc. déli része, patakvölgy mederfalán, talajon és fakorhadékon, N 47-39-30, E 18-24-56. Mindenféle erdőkben, fák tövében, sziklákon, talajon, patakmedrekben él, gyakori helyenként tömeges. A kistáj területéről vannak irodalmi adatai, gyakori. Brachythecium salebrosum (Hoffm. ex F. Weber&D. Möhr) 68-69. pc.; tuskó kérgén; N 47-39-23, E 18-2509. Erdők mohája, fakérgen és fakorhadékon, valamint erdei talajon fordul elő, mérsékelten gyakori. A tájegységből ismert, szórványos. Brachythecium tommasinii (Sendtn. ex Boulay) Ignatov&Huttunen 19. pc.; csemetekert, betonperemen; N 47-39-27, E 18-24-56. Árnyas mész- és dolomitsziklák mohája, elterjedt és mérsékelten gyakori. Szomód környékén két pontról ismert, ritka. Bryum argenteum (Hedw.) 19. pc.; csemetekert, betonon; N 47-39-27, E 1824-56. Mindenféle aljzaton, antropogén élőhelyeken is élő gyomjellegű moha, gyakori. A Nyugati-Gerecse területén főleg lakott területek környékén fordul elő, szórványos. Ceratodon purpureus (Hedw.) Brid. 19. pc.; csemetekert, betonrézsű felületén, N 4739-27, E 18-24-56. Száraz helyeken, mészben szegény aljzaton él, gyakori. A tájegységben szórványos. Cratoneuronfilicinum (Hedw.) Spruce 14. pc. déli része; patakvölgy mederfalán, talajon; N 47-39-30, E 18-24-56. Vízzel fröcskölt, meszes helyeken, főleg mésztufán, forrásokban, vízimalmoknál, vízeséseknél él, a mészhegységekben gyakori. Ismert előfordulásai az Északi-Gerecse területére esnek, ez alapján új a kistájra nézve. Dicranella heteromalla (Hedw.) Schimp. 14. pc.; fahíd közelében, talajon; N 47-39-34, E 18-24-56. Kilúgozott talajon, hegyvidéki erdőkben, utak rézsűjén, fák tövében él, gyakori. A Les-hegy környékének erdeiből ismert két előfordulása, nem gyakori. Drepanocladus polygamus (Schimp.) Hedenäs 82. pc.; lucos mellett, kis fenyők között, talajon; N 47-39-34,E18-24-56. Nedves, sáros, szivárgásos, füves helyeken, nedves ligetekben él, nem gyakori. A Nyugati-Gerecséből eddig nem volt ismert. Eurhynchium angustirete (Broth.) T. J. Kop. 14. pc.; fahíd mellett, lucos szélén, talajon; N 4739-32,E18-24-52. Az egész országban gyakori erdős hegy- és dombvidéken. A tájegységből ismert, szórványos. Eurhynchium striatum (Hedw.) Schimp. (2. kép) 29. pc. északi része; út szélén, talajon; N 47-3929, E 18-25-04. Nyirkos erdei talajon él, nem gyakori. A kistájra nézve új. 2. kép: Eurhynchium striatum (Hedw.) Schimp. Fig. 2: Eurhynchium striatum (Hedw.) Schimp. Fissidens taxifolius Hedw. 14. pc.; fahíd mellett, lucos szélén, csupasz talajon; N 47-39-32,E18-24-52. 46. pc.; útszél, talajon; N 47-39-28, E 18-25-05. Erdők agyagtalaján, mindenféle erdőben, patakoknál és parkokban fordul elő, gyakori. A NyugatiGerecséből ismert adata, nem gyakori. Grimmia pulvinata (Hedw.) Sm. 19. pc.; csemetekert, betonrézsű felületén; N 4739-27, E 18-24-56. 161