Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Szűcs Péter: Mohaadatok az agostyáni arborétumból

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 15 (2009) 119-127. MOHAADATOK AZ AGOSTYÁNI ARBORÉTUMBÓL Szűcs PÉTER BEVEZETES, CELKITUZESEK A Gerecse nyugati részén, a Bocsájtó-völgyben elterülő arborétum különleges egzótáival vált or­szágos hírűvé. A kert kialakítása Nemeskéri Kiss Miklós javaslatára kezdődött el 1955-ben. Összterü­lete akkoriban 15,6 hektár volt, napjainkra ez 30,5 hektárra bővült. 1 A közel 50 éve telepített fenyvesek és lombhullató fák együttese szigetszerűen különül el az arborétumot körülölelő lombhullató erdőktől. A környező fás élőhelyektől való különbség nem­csak faállományában figyelhető meg, hanem például mikroklímáját, avarborítását, az élőhelytípusok mo­zaikosságát, a rendelkezésre álló aljzatot és a gaz­dálkodási és kezelési formákat tekintve egyaránt. A tájegységgel kapcsolatos florisztikai írások tanulmá­nyozásaiból látható, hogy sem ezen a helyszínen, sem a környéken nem zajlottak a múltban a mohaflóra feltárását célzó kutatások. Boros Ádám — útinaplói" alapján — háromszor érintette terepi bejárásai során Agostyánt (1932. 05. 22., 1937. 09. 26., 1944. 06.13.). 3 Tekintettel arra, hogy utolsó látogatása is az 50-es évek előtt történt, nem jöhetett számításba részéről az arborétum florisztikai vizsgálata. A Nyugati-Ge­recsére vonatkozó mohaflorisztikai adatok szintén Boros Ádám útinaplóiból, valamint a közelmúltban megjelent dolgozatomból 4 olvashatóak ki. A szerző hosszabb távú céljai között szerepel az arborétum teljes mohaflórájának feltárása, melynek kezdeti eredményeit foglalja magában jelen dolgozat. ANYAG ES MÓDSZER A kutatási terület A kutatási objektumot az arborétum kerítés által körbevett területe képezi. (1. kép) A kert parcella­felosztása lehetővé teszi az egyes parcellák külön vizsgálatát, melyekhez könnyen hozzárendelhetőek az egyes lelőhelyi adatok. Az arborétum a Nyugati­Gerecse kistájhoz tartozik, melynek földrajzi határait Barina Zoltán munkája 5 alapján értelmezem. A mohaflorisztikai vizsgálatok módszerei A terepi gyűjtést 2008. szeptember 13-án vé­geztem. A mintagyűjtés során feljegyzésre került a parcellaszám, a GPS-koordináták, a jellemző élőhely és aljzat, valamint a gyűjtés ideje. A mohák meghatá­rozásának időintervalluma 2008. szeptember köze­pétől 2009. március végéig tartott. A határozáshoz fénymikroszkópot, határozókönyveket és kiegészítő eszközöket (pl. csipesz, tárgylemez) használtam. A mohataxonok azonosítása a lábjegyzetben szereplő határozókönyvek és -kulcsok alapján történt." p RESZLETES HELYSZÍNRAJZ Az agostyáni arborétumról M-I : 6000 Tar do s bánya felé 1. kép: Az agostyáni arborétum parcella felosztású térképe (KISS 1980 nyomán) Fig. 1: The map of the research plots in the Agostyán Arbo­retum (Tata) (after KISS 1980) 1 http://wwiu.verteserdo.hu/index.php?base=static&typ e=arboretum 2 BOROS 1915-1971. 3 BARINA 2006a. 4 SZUCS2007. s BARINA 2006b. 6 ORBÁN-VAJDA 1983; SMITH 2004; LEWINSKY­HAAPASAAR11995; ERZBERGER-SCHRÖDER 2008. 159

Next

/
Thumbnails
Contents