Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)
Fehér Csaba: A magyar katolikus egyház helyzete az első Csehszlovák Köztársaságban (Dokumentumok Szüllő Géza felvidéki egyházpolitikájához)
A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ HELYZETE AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN magyarságot, addig Csehszlovákiában „a maffia és az áfium nyugat-európai vázba burkolt" eszközöket használják a magyarság felszámolására, ami megtévesztő és félrevezető voltából sokkal veszélyesebb. Memorandumában leírja, hogy a földbirtokreform által a kormányzat a demokrácia leple alatt a vezető réteget „szegényekké tette" a nagy tömeget, tehát az intelligencia nélkülieket tette faktorrá, akiket a hivatalos hatalom korrumpálva úgy vezet, ahogy azt a maga szempontjából helyesnek látja. Az egyházmegyék kérdésében elfogadhatatlannak tartja, hogy a köztársaság beavatkozik a katolikus egyház belügyeibe, és felhívja a Szentszék figyelmét, hogy a hatalom burkolt, ámde mégis nyilvánvaló célja, hogy a csehszlovákiai magyarságot egyházi szempontból is elvágja Magyarországtól. Szüllő szerint azzal, hogy a kormányzat az esztergomi egyházmegyét négy északdéli irányú sávra tagolja annak érdekében, hogy a magyarság ne érje el a nyelvtörvényben meghatározott 20%-0s nyelvhasználati határt, vagyis hogy a nemzetiségek még a törvényben meghatározott minimális nyelvhasználati jogaiktól is elessenek, Benes egyházpolitikájában is kézzel fogható a Divide et impera, azaz az oszd meg és uralkodj politikája." A magyar iskolahálózat, vagyis a magyar nyelvű oktatás teljes felszámolását célzó kormányzati intézkedések és az azokból fakadó jogsérelmek a magyarság valamennyi iskolatípusát, így az egyházi iskolákat is érintették. A magyarság politikai és közéleti vezetői keserűen tapasztalták, hogy a trianoni békediktátum részét képező saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés 8-9. cikkelyei, valamint Csehszlovákia 121/1920-as Alkotmánytörvényének 130-132. paragrafusaiban lefektetett oktatásügyi rendelkezések a gyakorlatban semmit sem jelentettek, így a nyugaton jól kommunikált csehszlovák demokráciát bizonyító kisebbségvédelmi törvényeket a hatalom kijátszotta. 3 ' A magyar katolikusokat ért jogsértések felsorolásában Szüllő a sérelmek felsorolásánál minden alkalommal kitér a katolikus iskolák államosításának veszélyeire, vagyis hogy ez az államhatalom részéről kettős célt szolgál — a katolikus iskolahálózat felszámolása mellett a magyar iskolahálózat és oktatás felszámolását. A magyar iskolahálózat felszámolása egyrészt anyagilag, másrészt spirituálisán avatkozik bele a katolikus egyház autonomitásába. Szüllő a hágai egyezmény tárgyalásánál a prágai parlament külügyi bizottságának ülésén mint a bizottság tagja feltette a kérdést, hogy az egyezmény vonatkozik-e az egyházi 3 4 OSZK Kézirattár X. Szüllő hagyaték X/30 Aide Memoire. 3 5 POPÉLY1998, 20. 3 6 OSZK Kézirattár X. Szüllő hagyaték X/30 Aide Memoire. 3 7 OSZK Kézirattár X. Szüllő hagyaték X/30 Aide Memoire. vagyonra. Benes és általa a csehszlovák kormányzat hivatalos álláspontja az volt, hogy az egyházi javak tulajdonjoga és vagyonkezelése az államot illeti. Szüllő szerint, s a gyakorlat is ezt bizonyítja, a vagyonból csak az kap, aki lojális a hatalomhoz, illetve bírja a kormányzat jóindulatát, ami által burkolt simónia létezik. 3 6 Véleménye szerint többek között ennek a befolyásoltságnak az eredménye az, hogy a papnevelő szemináriumokban nem folyhat magyar papnevelés. Az egyházi, illetőleg a magyar iskolahálózat felszámolásának egyik állami módszere, hogy az egyházi iskolák működését a hatóságok higiénikus okokra hivatkozva felfüggesztik, s az iskolát fenntartó egyházközösséget új iskolaépület építésére, illetve a meglévő felújítására kötelezik. A beruházásra azonban az egyházközösségeknek nincs elegendő tőkéje, ezért hitelhez kell folyamodniuk. Szüllő szerint viszont egy titkos kormányrendelet minden banknak és takarékpénztárnak megtiltja a kért hitel folyósítását. 3 Mivel pedig a „hitközség építeni nem tud, így a politikai község építi az iskolát, ezt az iskolát azután az állam kezére juttatják, új állami iskolák keletkeznek, ahol katolikus nevelés nincs. Nem nevelődik tehát a papság, mely pasztorizálódni tudjon, nincs iskola, ahol katolikus szellem uralkodna, így tehát a nép bele kergettetik mesterségesen a hitetlenség örvényébe, ami minden erkölcsi alapot meggyengítvén, a népet hitehagyottá és elnemzetietlenítetté teszi". Szüllő 1933-as vatikáni memorandumában a helyzet kimerítő előadása mellett arra kéri a Szentatyát, XI. Piusz pápát, hogy a Vatikán ne nézze tétlenül a katolikus egyház és hitélet pusztítását, és hogy az esztergomi apostoli adminisztratúra magyarok által lakott részére az elnemzetlenítő csehszlovák politika ellensúlyozására állítsanak fel egy magyar vikariátust. Kérte továbbá, hogy a többi egyházmegyében a Szentszék közbenjárásával oldódjon meg a magyar papnevelés égető kérdése, illetve az állam szolgáltassa vissza az egyházi javakat, az iskolákat is beleértve, az egyház autonómiájának visszaállítása érdekében.Szüllő egyetlenegy tárgyalása alkalmával sem mulasztotta el megemlíteni Masaryk nézetét, miszerint Csehszlovákia sziklafal a pápaság és a császárság között, és az ebben a szellemben politizáló hatalom által kialakított helyzetben, ha a felvidéki katolikusok nem kapnak megfelelő segítséget, akkor a magyarság oda csatlakozik, ahol anyanyelvén kapja meg a pasztorizációt, ez pedig a protestáns egyház, amely magyar teológiai karjainak működését az állam nem akadályozza. 3 9 3 8 OSZK Kézirattár X. Szüllő hagyaték X/30 Aide Memoire. 3 9 OSZK Kézirattár X. Szüllő hagyaték X/30 Szüllő jelentése egyházpolitikai tárgyalásairól. Szüllő véleménye szerint a „protestantizmus liberalizmusa nem alapvetően támadja a csehszlovák állam organikus alapját". 153
