Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Fehér Csaba: A magyar katolikus egyház helyzete az első Csehszlovák Köztársaságban (Dokumentumok Szüllő Géza felvidéki egyházpolitikájához)

FEHÉR CSABA idéző felhívása

1 következtében kialakult helyzetet kihasználó cseh kormányzat kiutasította az országból. A kassai püspök, Fischer-Colbrie Ágost kivételével minden magyar püspök kénytelen volt elhagyni egyházmegyéjét. 1

8 Az államhatalom által állambiztonsági szempontból megbízhatatlan papok helyére, illetve az egyházi tisztségekbe az ügyben illetékes és eljárási joggal bíró egyházi hatóságokat megkerülve leellenőrzött, az államhoz lojális és megbízható papokat helyeztek. Sziillő Géza szerint inkább „nemzetiségi agitátorok", mint vallási vezetők voltak. A felvidéki magyar katolikus egyházi szervezet és hitélet már 1919-ben — a cseh megszállás első évében — olyan súlyos állapotba került, hogy a felvidéki magyar papság és hívők részéről a trianoni békediktátum aláírását követően még 1920-ban felmerült egy Komárom székhelyű magyar püspökség felállításának szükségessége. A püspökség felállításának igénye váltakozó erősségű intenzitással, több-kevesebb kényszerű szünettel, végül is egészen napjainkig megmaradt, egyelőre eredmény nélkül. A hatalom megpróbálta aláásni a katolikus egyház tekintélyét, illetve a lakosságot a magyar katolikus papság ellen izgatni. A magyar papság elleni durva propaganda hatására számos pap kényszerült elhagyni az egyházközösséget. A papok mellett a mesterien átnacionalizált közhangulat áldozatává vált számos templom és szobor is.

1

Q A hangulatkeltés eszközei között találhatjuk azokat, amelyek csehszlovák-ellenességgel, irredentizmussal vádolják a magyar papságot,

2

0 élősködőknek és az arisztokrácia tányérnyalóinak nevezik őket. A magyar papság az őket és a katolikus egyházat ért sérelmek megvitatására 1919 novemberében Pozsonyban gyúlt össze, ahol memorandumba foglalták a jogtiprásokat, s egyben tiltakoztak benne az egyházi vagyon zárolása, illetve az esztergomi egyházmegyei állapotok miatt.

J

1 Kétségtelen tény, hogy a magyar katolikus alsópapság legnagyobb része nem tudta elfogadni Trianont és annak a felvidéki magyar katolikusokra gyakorolt hatását. Az is kétségtelen, hogy ellenállásuk legfőbb oka a cseh kormányzat szinte fanatikus magyar- és egyházellenessége. Az igazságtalansággal szembeni ellenállásuk példája az is, hogy számos pap tagadta meg a köztársasági hűségeskü letételét arra hivatkozva, hogy ők nem állami alkalmazottak.

2

2 Az elégedetlenségének hangot adó papság, valamint az egyházhoz közel álló elismert személyiségek a kassai püspök Fischer-Colbrie Ágost körül csoportosultak.

2

3 A rendőrség jól kiépített kém hálózatán keresztül éveken át élénk figyelemmel kísérte tevékenységüket. A püspök szoros kapcsolatban állt Csernoch János esztergomi érsekkel és a lengyelországi szlovák papi emigrációval. A rendőrség a csoport polgári és egyházi tagjainál számos alkalommal tartott házkutatást, citálta őket kihallgatásra. Mivel saját egyházmegyéje Csehszlovákiához csatolt részén joghatóságát felfüggesztették,

2

4 a magyar egyházi személyek folyamatos és durva eszközökkel végrehajtott zaklatásainak még az egyébként szlovák származású Csernoch János hercegprímás sem tudott véget vetni.

2' A csehszlovák kormányzat és a Vatikán között komoly ellentét mutatkozott, amennyiben a kormány 1

7 Andrej Hlüika az 1907-es csernovai eset után lett a szlovákság körében ünnepelt hős, illetve a szlovák katolikusok szellemi vezetője. A cseh légiósok felvidékre történő bevonulásakor felhívásban arra kérte a papságot, hogy csatlakozzanak az új államalakulathoz. A lelkészek ezután felettes, vagyis püspöki engedélyek nélkül gyűléseket tartottak, melyeken kimondták az egyház adminisztratív szakadását. 1

8 ANGYAL 2000, 7. A püspökségek többsége évekig betöltetlen maradt. Az első püspökök kinevezésére is csupán 1921-ben került sor. 1

9 MOLNÁR 1998, 211. 2

0 Az általános magyarellenes közhangulat mellett meg kell említeni, hogy néhány esetben a szlovák hívők kiálltak papjuk mellett, amivel szolgálati helyén tartották. A cseh hatalommal és hatóságokkal szembeni ellenállás fokozódott, amikor a Szlovákia autonómiáját támogató szlovák papságot is üldözni kezdték. Ez az eljárás bizonyos fokú együttműködést indukált a szlovák és magyar katolikusok között. 2

1 A trianoni határ több mint 150 magyar plébániát és az azokban működő papságot választotta el főpásztor ától. Az egyházmegyék, illetve az azokon belüli egyházi hatáskör kérdését csak 1927-ben a Vatikán és Csehszlovákia között létrejött egyezmény, a Modus Vivendi oldotta meg. Lényege az, hogy az egyházi közigazgatás határai egybeesnek az állam határaival. 2

2 ANGYAL 2000, 23. „Mi nem vagyunk az állam alkalmazottai. Mi a szent vallás szolgái vagyunk. Mi esküt tettünk főpásztorunknak, hogy kötelességünket híven és lelkiismeretesen fogjuk teljesíteni. Ezt az esküt eddig megtartottuk, ezentúl is meg fogjuk tartani. Mi nem vagyunk lázadók, sem lázítók. Mi a törvényes rendnek és törvényes tekintélynek tisztelői vagyunk, ily irányban vezetjük a reánk bízott híveket is. Azt azonban megköveteljük, hogy vallási meggyőződésünkben és nemzeti érzelmeinkben ne háborgattassunk. Ezekért minden áldozatokra készek vagyunk." A komáromi esperesi kerület papságának állásfoglalása. Komáromi Lapok 1919. szeptember 6. 2. 2

3 ANGYAL 2000, 25. 2

4 Az esztergomi egyházmegye mellett még az egri és a kalocsai érsekség jurisdictiója terjedt ki a Felvidék egyes területeire. 2

5 MOLNÁR 1998, 212. 150