Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Horváth István: Testvérközségek egyesítése (Tata-Tóváros, 1853-1938)

TESTVÉRKÖZSÉGEK EGYESÍTÉSE (TATA-TÓ'VÁROS, 1853-1938) ellen foglalt állást, kimondta, hogy Tata és Tóváros községek egyesítését ezidőszerint sem szükségesnek, sem hasznosnak nem tartja s azt nem véleményezi".

3

2 Tóth Miklós az augusztus 29-én tartott közgyűlésen ismertette a bizottság álláspontját, ugyanekkor azonban az 1925-ben is egyesítéspárti Garzuly József határozati javaslatot nyújtott be, amelyet szeptember 17-én szóban is ismertetett: „... a két község egymást kiegészíti, intézményei jórészt közösek és egyesítésük következtében igazgatásuk okosabb lenne. [...] A vármegyei számvevőség próba-költségvetése szerint az egyesítés pénzügyileg megokolt, [...] szükséges és hasznos." Az ülésen a szintén képviselő Kardoss Kálmán, uradalmi jószágigazgató ellentétes értelmű határozati javaslatot nyújtott be, és sikerült 24 képviselőtársát is maga mellé állítania, így a szavazáson 25 szavazattal 9 ellenében ismét az egyesítés ellen foglaltak állást, leszavazva Garzuly József indítványát.

3

3 A tóvárosi közgyűlés a tataival közel egy időben szintén ülésezett, ők érdemi vita nélkül egyöntetűen elutasították az egyesítést.

3

4 A sorozatos elutasító határozatok dacára a vármegyei vezetés dűlőre szerette volna vinni a két község egyesítésének ügyét, ezért 1936. december 9-én a vármegye Esztergomban tartott ún. törvényhatósági kisgyűlése megfogalmazta javaslatát az egyesítésre, melyet felterjesztettek jóváhagyásra a belügyminiszterhez.

3

5 Ebben a két községet Tatatóváros néven kérte közös igazgatás alá helyezni. A községek, amint tudomásukra jutott a kisgyűlési határozati javaslat, küldöttségeket menesztettek a belügyminisztériumba, hogy a miniszternél elérjék a vármegyei javaslat elutasítását. A belügyminiszter azonban gyakorlatilag változatlan formában jóváhagyta a kisgyűlésen elfogadott határozatot, és 1937. november 24-i állásfoglalásában kimondta a két község egyesítését: „Az egyesült község jellege szervezeti szempontból: nagyközség. Az egyesült község neve ideiglenesen Tatatóváros. [...] Az időről időre választott községi elöljárókat részben Tata, részben Tóváros beolvadt községek területének lakosai közül kell megválasztani. [...] A közös képviselőtestület előadója Tata község vezetőjegyzője, aki egyesítés végrehajtásáig a megalakulás ügyeit végzi. A szervezési szabályrendelet jóváhagyása után a községi választók névjegyzékét és a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékét össze kell állítani és azok 3

2 KEML Tata község iratai, 1936. szeptember 17. 3

3 EML Tata község iratai, 1936. szeptember 17. 3

4 GERELYES 1984, 154. Csupán egyetlen képviselő, ifj. Leopold Ferenc nyújtott be különvéleményt, aki képviselőtársaival ellentétben támogatta az egyesítést. 3

5 KEML Tata község iratai, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági kisgyűlése, 1936. december 9. A javaslat Garzuly József korábbi határozati javaslatán alapult. jogerőre emelkedése után, az alispán által kitűzendő határnapon, a képviselőtestületi tagok választását meg kell ejteni."

3" A miniszteri rendelet fellebbezésre nem adott lehetőséget, így a két község elöljáróságának meg kellett kezdenie az egyesítés előkészületeit. A csökkentett létszámú közös képviselőtestület 1937. december 27-én tartotta első közgyűlését. A miniszteri rendelet elleni tiltakozásul Kardoss Kálmán jószágigazgató elhagyta az üléstermet. Az ülés elsőrendű feladata egy az egyesítést előkészítő és megszervező bizottság felállítása lett volna, e helyett azonban a képviselők jelentős része a rendelet jogosságát vitatta. Végül, számos vitát és szavazást követően a következő határozatot fogadták el: „A megejtett névszerinti szavazás alapján szótöbbséggel - 53 szóval 8 ellenében - kimondjuk: Minthogy Tata és Tóváros községek egyesítése a községek kifejezett akarata ellenére történt és a képviselőtestület legjobb meggyőződése szerint ennek keresztül vitele a legelkeseredettebb harcokra vezet, megállapodást pedig nem szül, a képviselőtestületi gyűlés mellőzi az egyesítés előkészítésére a bizottság kiküldését és amennyiben a Miniszter Úr Őnagyméltósága a rendelet végrehajtásához ragaszkodik, kéri, hogy azt részleteiben is saját hatáskörében hajtsa végre. Elhatározzuk egyben, hogy a Miniszter Úr Őnagyméitóságához küldöttséget küldünk azzal a megbízással, hogy határozatunkban foglaltakat a Miniszter Úr Őnagy méltóság ától személyesen is kérje. Tóth Miklós főjegyző"

3'A küldöttség nem járt sikerrel, ugyanakkor a vármegyei kisgyűlés közigazgatási bizottsága utasította az összevont képviselőtestületet, hogy harminc napon belül alkossa meg az új szervezeti szabályrendeletét, ellenkező esetben azt hivatalból fogja pótolni.

3

8 A képviselőtestület - eleget téve a közigazgatási bizottság felszólításának - végül 1938. január 22én elfogadta új szervezeti szabályrendeletét,

3

9 majd néhány héttel később határozatot fogadott el, mely szerint „az egyesített községek vagyonát és minden jövedelmét egyesíti és arról 1939. január í-től kezdődően együttes költségvetést, zárszámadást és vagyonleltárt készít".

4" Szintén a vármegyei kisgyűlés utasítására született meg az egyesített községre kiterjedő városrendezési terv, ennek elkészítésekor igen nagy hasznát vehették Magyary Zoltán évek óta folytatott kutatásainak, elképzeléseinek.

4

1 Mér3

6 KEML Tata község iratai, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági kisgyűlése, 1937. Másolat a BM 104.041/1936 III/b rendeletéről. 3

7 KEML Tata község iratai, 1937. 3

8 GREINER 1988,151. 3

9 Komárommegyei Hírlap 1938. február 5. 4

0 Tata-Tóvárosi Híradó 1938. február 12. 4

1 GREINER 1988,152. 125