Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében

BÁNHIDA A Bánhida szó eredetére számos elképzelést vázoltak fel a kutatók. Gyulai Rudolf szerint Bánhida magyarosan hangzó neve arra vall, hogy egy kerületi főnök székhelye volt, mert e szó második része, a hida az ószlávban annyit jelentett, mint kíséret, vagyis egy kormányzó kísérete, udvara és így székhelye.

112 Kiss Lajos a bán méltóságnévnek és a birtokos személyraggal ellátott híd főnévnek az összetételét látja Bánhida szavában.

113 A kiváló, római kort kutató Tóth Endre szerint az 1288-ban említett Bánhidát minden bizonnyal a Csák nemzetség egyik, báni tisztséget viselő tagja építhette. A kutató Bánhida alapítását első említésétől csak néhány évtizeddel korábbra keltezi. Felveti, hogy a Csákok egy korai, a szlavón bánságot viselt, egyébként ismeretlen tagja építhette volna itt a hidat.

114 Láthatjuk, hogy Bánhida neve szóösszetételből ered: a Bán előtagból és hida utótagból. A Bán szó a középkorban személynévként is használatos volt és tisztséget is jelentett. A bán szó, mint tisztségviselő előfordulása okleveleinkben legkorábban 1146-ban érhető tetten, és már ekkor is ez a tisztség Magyarország bizonyos déli csatolt területének kormányzója értelemben volt használatos.

115 A bán nevezetű tisztviselő sem a korai várszervezetben, sem az azt megelőző időkből nem igazolt. Ellenben ismert, s gyakran használt személynév a korai Árpád-korban.

116 Ki építhette a hidat ezen a területen? Amint Bolla Ilona már rámutatott, a legkorábbi időkben királyaink — őket megelőzően feltételezhetően fejedelmeink - építtettek hidakat, mert csak ők rendelkeztek az építéshez és fenntartáshoz szükséges munkaerővel és anyagi eszközökkel.

117 Az Által-ér honfoglalás kori és kora Árpád-kori jelentőségét jelzi, hogy Dunaalmás határában a 10. század második felében földvárat építettek az ott levő átkelő védelmére, ellenőrzésére.

118 Bánhidán ilyen létesítményről eleddig nem tudunk, bár a honfoglalás idején már lakott hely volt.

119 Györffy György feltételezése szerint a krónikás hagyomány által megőrzött bánhidai csata egy 900-ban bekövetkezett morva-magyar összecsapás 112 GYULAI 1889, 8., 8. j. 113 KISS 1988, 160. 114 TÓTH 2000, 295-297. 115 LEXICON LATINITATIS MEDII AEVI HUNGÁRIÁÉ 322. 116 Ld. pl. 1120: „Zachae filii Baan" FCD II 64. sz. 117 BOLLA 1988, 33. 118 KRALOVÁNSZKY 1988, 249. 119 VÉKONY 1988, 283-304.