Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Prohászka Péter: Új adatok a tokodi későrómai erőd történetéhez

zések tisztázásához elsősorban a sírokban talált övkészletek és egyéb mellékletek járulhatnak hozzá, még ha a temetkezések jelentős részében csupán az övkészletek kerültek elhelyezésre és a további mellékletek hiányoznak (III. tábla 3.). így nehéz meghatározni, hogy a sírban nyugvó személy a késő római katonasághoz vagy a polgári adminisztrációhoz tartozott-e.

61 Szerencsére számos olyan temető és temetkezés került közlésre, melyek az övek katonai környezetben való használatát támasztják alá. A franciaországi VireuxMolhain község területén feltárt erőd és a hozzá tartozó temető jól jelzik a különféle germán csoportok felértékelődését a római hadseregben.

62 A 47 sírós temetőben a katonák mellett feleségeik, gyerekeik és hozzátartozóik nyugodtak. Sajnos számos sírját megbolygatták, így a mellékletek egy része hiányzik. Ékvéséses díszítésű övkészletek több típusa került elő a férfisírokból, melyekhez igen nagy számban fegyvermelléklet is tartozott, így all. sírban különféle nyílhegyek és lándzsacsúcsok mellett még egy balta is volt.

63 Egy lándzsa volt a 4. század végi típushoz tartozó ékvéséses övkészlet mellett a 22. sírban.

64 Ugyancsak a katonai viseletet támasztja alá a bajorországi Kemathenben feltárt temetkezés, melyben egy harcos nyugodott.

65 A csontvázas temetkezés mellékletei közé az ékvéséses díszítésű véretekkel és csattal ellátott, mintegy 10 cm széles öv mellett még egy kétélű kard, pajzs, fibula, valamint üveg- és kerámiaedények tartoztak.

66 A 30 év körüli személyt, a datálható mellékletek alapján, valamikor 410 és 420 között temethették el.

67 Övvereteinek sajátossága, hogy a csat, szíjvég és az egyéb veretek mellett az asztragalosz-csöveket is díszítették, amin a geometrikus motívumok a meghatározóak, a növényi, állati ornamentika hiányzik. A csat ellenveretén ugyanaz a hat sziromból álló rozetta van, mely a tokodi nagyszíjvég fő díszítménye.

68 A nagyszíjvég formailag megegyezik a tokodi példánnyal, azonban a csúcsán áttört díszítés található. A trapéz alakú szíjbefogó háromszög alakú rovátkolt díszítménnyel keretezett felület közepén két, egymással szemben futó spiráldíszítés van. A lándzsaformájú részt ugyanez a háromszög alakú rovátkolás keretezi, a központi motívuma azonban a sok sziromból álló rozetta.

69 A 61 Ld. például a linzi temetőket: RUPRECHTSBERGER 1999. Számos sírban csupán az övkészlet volt, ráadásul javítva és több eltérő részből összeállítva. így az 1. sírban a téglalap alakú — csatot is tartalmazó - veretre a csatpecek kitörését követően egy téglalap alakú csattestű és ovális karikájú csatot erősítettek fel (RUPRECHTSBERGER 1999, 96., Abb. 48. 1), illetve a véreteket próbálták utánozni, mint a 12. sír vereteinél, melyek ezüstből készültek és a felületüket poncolt cakkmintával díszítették (RUPRECHTSBERGER 1999, 101, Abb. 60. 2-3). A forma szempontjából utánozni próbálták az öwereteket, azonban az ékvéséses díszítést már sem az anyag, sem pedig a megmunkálás technikája miatt nem tudták kivitelezni. Sajátos még a 18. sír övkészlete (RUPRECHTSBERGER 1999, 104-105, Fig. 67.), melyben a 4. századi propellerformájú veretek mellett amfora formájú szíjvégek és téglalap alakú ékvéséses díszítésű veretek voltak. A sírban nyugvó 15 éves egyén lábához több különböző korú veretből rakták össze az övét: RUPRECHTSBERGER 1999, 36-40. 62 A leletanyag értékelése: LÉMANT 1985. "LÉMANT 1985, 13-14, Fig. 19. M LÉMANT 1985, 23-24, Fig. 28. 65 KELLER-RIEDER 1992. 66 KELLER-RIEDER 1992, 133-135. 67 KELLER-RIEDER 1992, 134. 68 KELLER-RIEDER 1992, 132, Abb. 102. 69 KELLER-RIEDER 1992, 132-134.