Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Prohászka Péter: Új adatok a tokodi későrómai erőd történetéhez

A rendelkezésre álló adatok alapján Tokod területén már a Julius-Claudius dinasztia idején római településsel kell számolni, mely az 5. századig lakott volt. A települést a Tabula Peutingerianáh&n szereplő Gardellacával,

8 illetve később a Notitia Dignitatum Cardabiacá)ivd\ azonosították.

9 Ezzel párhuzamosan jelentkezett egy másik elképzelés, mely szerint a helység neve az Itinerarium Antonináb&n szereplő Lacus Felicis volt.

10 A felvetett lehetőségeket azonban napjainkig vitatja a kutatás, még ha a CardellacaJ Cardabiaca név a köztudatban is egyre inkább meghonosodott. A késő római korszak kétségtelenül legfontosabb tokodi emléke a Várberekben található erőd, mely falainak felmérése már 1893-ban megtörtént,

11 azonban az 1920-as évek közepét leszámítva a rendszeres feltárásra Mócsy András vezetésével csak I960 és 1969 között került sor.

12 Ezekben az ásatási években elsősorban a falakat és a belső épületeket tárták fel, a belső területen pedig csupán néhány kutatóárkot húztak. A terepadottságokhoz igazodó, nagyjából téglalap alakú erőd K-NY tájolású, falainak hosszúsága 142 x 118 m, mely 1,6 hektár felületet ölel körül (1. tábla 2.).

13 A szabálytalan vezetésű falakat arra lehet visszavezetni, hogy ugyan az alaprajzot kijelölték, de először a bástyákat, és utána, ahhoz igazítva a másfél méter széles összekötő falakat építették meg.

14 A csupán egy kapuval rendelkező erőd bejáratát két négyszögletes 5,8/6,5 x 6,4 méteres kaputorony védte, a sarkain szabálytalan 7,2/7,6 x 8,4/9,4 méteres csepp alakú saroktornyok, a falakon pedig 8/8,6 m széles és 7,8-8,2 m átmérőjű félköríves patkóalakú oldaítornyok álltak.

15 A belső épületek közül a 15,2 x 24,8/25,6 m méretű gabonatároló épület - a horreum - játszott fontos szerepet.

16 A falaktól mintegy 21 méter távolságra egy 7 m széles és 2,5-3 méter mély árok maradványait sikerült feltárni.

17 A tokodi erőd építési időpontjával kapcsolatban többféle elképzelés merült fel. Mócsy András az alig fél tucat előkerült érem, illetve a bélyeges téglák alapján I. Valentinianus uralkodására helyezte megépítését. Már Récsey megemlékezik LVPICINITRB: feliratos bélyeges téglákról, melyeket a Várberekben találtak.

18 Az ásatás során előkerült több mint száz téglán Frigeridus dux, Terentius dux, Lupicianus tribunus és Terentianus tribunus nevei olvashatók. Ok a tartomány késő római katonai és polgári igazgatásában játszottak fontos szerepet és a források alapján a 360-370-es években töltötték be tisztségeiket.

19 Az építkezésnél felhasznált bélyeges téglák alapján azt feltételezték, hogy az erőd építését 369-ben kezdték és a 370-es évek elején fejezték be. 8 SINKA 1935, 97.; MÓCSY 1981, 43-44. 9 SOPRONI 1985, 21. 10 MÓCSY 1981, 43. 11 RÉCSEY 1894, 62-71. 12 Az ásatás eredményeiről ld.: MÓCSY 1981. ,} MÓCSY 1981, 37-42.; VISY 2000, 43. 14 VISY 2000, 43.-44. 15 MÓCSY 1981,42, 16 MÓCSY 1981, 42. 17 MÓCSY 1981, 42. V.o.: BENDER 1983, 645-646. 18 RÉCSEY 1894, 65. 19 LŐRINCZ 1981, 121-123.