Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Kisné Cseh Julianna-Lőrincz Barnabás: Római kori sírlelet Tatáról

A TEMETÉS REKONSTRUKCIÓJA Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági művelés miatt a lelőhely már bolygatott volt, a feltárás során a következőket lehetett megfigyelni (III-IV. tábla): 1. A szarkofág földbe helyezésére kis sírgödröt, a sírláda méreténél alig nagyobbat ástak. 2. A szarkofág felső pereme alig 60 cm-re mélyedt a földbe, a fedelével együtt így alig mélyedt a föld alá. 3. A szarkofág felső peremével egy vonalban számos nagyobb mészkődarab feküdt. 4. A sír környékén is — minden bizonnyal a mezőgazdasági munkák bolygatása miatt - további mészkődarabokat lehetett megfigyelni. 5. A sírt már a római korban kirabolták. 6. A sírból sem csontvázas, sem hamvasztásos temetkezésre utaló anyag nem került elő. A fenti megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a sírt nem sokkal a teme­tés után kirabolhatták, s szerkezete szerint eredetileg halomsír lehetett. A szarkofág által kiszorított földet helyezhették a szarkofágra, s a földhalom megerősítésére rakták körbe mészkődarabokkal. A szakirodalom a halomsírok megjelenését a Római Birodalomban az 1. sz. közepére­második felére, virágkorát pedig Kelet-Pannoniában a 2. sz. közepére helyezi. 6 Eredete, elterjedése bizonytalan, a kutatókban felmerült az egyszerű „temetkezési divat" térhódí­tásának lehetősége is. 7 Annak ellenére, hogy a 3. századi temetkezések rendkívül ritkák, elsősorban csak a már korábban megnyitott és folyamatosan használt temetőkből kerül­nek elő, ásatási tapasztalataim és az őskori halomsírok tanulmányozása továbbra is a tatai sír halommal történt lefedését igazolják. Mindezt az is alátámasztja, hogy a Dunántúlon csak közvetlen környékünkön került elő halommal fedett szarkofágos temetkezés, Környéről, ahol a négy említett szarko­fág közül kettő biztosan csontvázakat tartalmazott. 8 Az idézett munka alapján Komá­rom-Esztergom megye területén 2 lelőhelyről, Környéről és Somodorpusztáról került elő eddig római kori halomsír. Mind a 2. századra keltezett somodorpusztai halomsír, mind pedig a 2. század 2. felére, 3. század elejére datált környebányai és a hasonló korú környei ún. 3. számú sír egyaránt földmunkáknak, a véletlennek, s nem régészeti feltárásnak köszönheti előkerülését. 9 A fenti, rendkívül gazdag, kocsi- és lovas temetkezéseket tar­talmazó sírokról is csak feltételezhető, hogy halomsírok voltak. 6 LÁNYI - MÓCSY 1990, 246. 7 Uo. 248. 8 PALÁGYI - NAGY 2000, 81. 9 Uo. 23-24, 48.

Next

/
Thumbnails
Contents