Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Musicz László: Tata madártani jelentőségének áttekintése

kapcsolatos kezdeményezéseik, társadalmi ellenőrző szerepük, nyaranta megrendezésre kerülő táboraik és túráik, akcióik, előadásaik révén megannyi fiatal kerülhetett kapcsolatba a természettel és az érte vívott küzdelemmel. A MADÁR- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM JELENLEGI HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE Ma persze egész más körülmények között dolgozhatnak a természetvédelem társadalmi aktivistái. Olyan körülmények között, amelyekre az egykori legendás elődök (mint Skoflek tanár úr, Sághy Tóni bácsi vagy éppen a komáromi Baranyai Vince bácsi) tán csak legmerészebb álmaikban gondolhattak. A rendszerváltást követően kitágult a világ, óriási lehetőségek nyíltak meg a természetvédelem terén is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma már megannyi terepi programot és környezeti nevelési tevékenységet vezényel országszerte és persze Tata környékén is. A madármegfigyelők tábora a rendszerváltást követően hihetetlenül kibővült és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet ma már Európa egyik legjobban működő és legnépesebb tagsággal rendelkező természetvédő szervezeteként tartják nyilván. Országszerte 35 helyi csoportja működik, eddig több mint 25 ezer ember lépett tagjai sorába, de jelenlegi aktív tagsága is meghaladja a 8 ezer főt. Elfogultság nélkül kijelenthető, hogy e népes tábornak Komárom-Esztergom megyében működik az egyik legaktívabb szervezete. Ebben meghatározó szerepe volt és van (és talán nem veszi zokon az olvasó, ha név szerint is megemlítem a ma alkotó-dolgozó legaktívabb munkatársakat) Csonka Péternek (Baj), Argai Sándornak (Tata), Bagdi Antalnak (Süttő), Ballabás Gábornak (Tata), a Bátky testvéreknek (Tata), Fogarasi Péternek (Tatabánya), Hlogyik Zsuzsának (Tatabánya), Kovács Katalinnak (Baj), Krug Tibornak (Komárom), Pénzes Lászlónak (Komárom), Riezing Norbertnek (Környe), Szimuly Györgynek (Tata), Villám Zsuzsának (Tata)... A neveket persze még hosszan sorolhatnám. Elkötelezett természetvédő barátaimnak köszönhető, hogy néhány éve mertünk egy nagyot álmodni! Megálmodtuk annak a természetvédelmi központnak a terveit, amely napjainkban immár valósággá is vált (helyesebben szólva: már épülőfélben van). Borostyán Ház névvel egy regionális természetvédelmi és ökoturisztikai információs központot alapítottunk (természetesen) Tatán, az Öreg-tó partján. A Borostyán Ház elnevezéssel szeretnénk utalni a természetvédelem és ökoturizmus örökzöld jellegére, de utalunk arra is, hogy Tatán (a létesítmény közvetlen közelében is) borostyánnal gyönyörűen befutott erdőrészek találhatók. Asszociálhatunk az egykori legendás Borostyánútra is, amely a gyönyörű ásvány északi lelőhelyeitől Magyarországon keresztül vezetett Itália felé. A borostyán számos megkövült élőlényt őrzött meg és a Borostyán Ház is a természeti értékek megőrzését és bemutatását hivatott szolgálni. A borostyán jól bírja a városi életformát, a természetre nehezedő civilizációs viszontagságokat és úgy terjeszkedik, kúszik egyre magasabbra, mint ahogy a természetvédelem eszméje is. Ha számba vesszük mindazon értékeket, amelyekkel Tata városa évszázadok, sőt évezredek óta Európát gazdagítja, minden bizonnyal meggyőzővé válik Tata természeti örökségének egyedülálló volta. Ugyancsak hasonló következtetésre juthatunk, ha ugyanezt a gondolatmenetet a több évszázados építészeti értékek vonatkozásában követjük, az épí-