Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Csorna Zsigmond: A Festeticsek keszthelyi angolkertjének kialakítása a 18-19. században

már konkrétan megfogalmazta: „A természet utánzatának úgy kell hatnia, mint az érintetlen vadonnak...". Az új ízlésvilágot tükröző kertekben a korábban nagy fáradtsággal mértani alakzatokra (gömbök, gúlák) nyesett növényeket, a sövényt kiirtották, a virágparterreket, a teraszokat elhordták, a zöld növényi fal is eltűnt. A paloták közelében az érintetlen tájat tükröző kertek virultak, a paloták oszlopsoros homlokzatai közvetlenül az utak által nem megosztott gyepre néztek. Kilátás nyílt így a tájra, illetve a mesterséges tájra. A színeknek — eltekintve az őszi árnyalattól, vagy a bükk színeződésétől —, nem volt szabad a zöld árnyalatok harmóniáját megtörni. A dézsába ültetett narancsfa, citromfa és mirtusz helyét a gyümölcsfa és az erdei fafajok foglalták el. A lombkorona természetes szépsége kinyílt a kertet pásztázó tekintet előtt. Az angolkerteket a kínai kertekhez hasonlóan Sir William Chambers hatására sziklákkal, hidacskákkal, épített épületekkel még változatosabbá tették. Klasszicizáló, olykor az ókori egyiptomi kultúrára utaló formákat alkalmaztak. Az építészeti szigorral kialakított, mértani franciakertek így átalakultak. Nemcsak a táj-jelleg terjedt el, hanem korábban nem ismert új típusú kertépületek is a kertek szerves részévé váltak. Egzotikus kerti alakok, kerti lakok (egyiptomi, kínai, török, keleties stb.) mellett szobrok és obeliszkek, romok és barlangok, hidak és vízesések, patakok sokasága tette gondolkodásra, szemlélődésre ihletővé a kerteket.

5 Hazánkban a 18. század hetvenes éveitől, a felvilágosodás, a racionalizmus tanításának időszakától kezdve, a 19. század közepéig virágzott ki a tájképi, angolkertek divatja. Különösen a főnemesség egy körében terjedt el, a korabeli haladó, az osztrák befolyás helyett a szabad polgári, gazdaságilag erősödő, modernizálódó Angliát mintának tekintő családok szemében, akik ezeket a kerteket létrehozták, megrendelték, fenntartották. A szellem szabadsága és a tájképi kertben a növény szabadsága a természetest, a természetet tartotta fontosnak. A barokk kertek architektonikus rendje, a nyírott, geometrikus formákba, természetellenes idomokba kényszerített növények helyett a tájképi kertek híres tervezői, mint pl. Repton, Pückler, Skell is a tájból merítették ötleteiket, festői kertrészeiket. A barokk kertek átalakítása jelentette az első lépcsőfokot a tájképi kertek stílusának elterjedésében, mint azt Kismarton, Fertőd, Nagycenk példája mutatja. Kerti különlegességek, építészeti egyedi megoldások jelentek meg, mint pl. pagoda, szfinx, obeliszk, japán híd, kínai teaház, görög tempietto, török ház, keleties lugasházak, műbarlangok stb. Hazánk egyik legkorábbi, a dél-dunántúli Bélyen, a sennyei kastély kertjében 1786-ban kialakított angolkertje ma is általánosan ismert.

6 Az 1770-es években küldte Bernhard Petri kerttervezőt Angliába német patrónusa, hogy a növényházakhoz és a kialakuló angol kertstílus megkívánta növényzethez szükséges ismereteket megszerezze. Négy évet töltött Angliában, ahonnan visszatérve Magyarországra, előbb Ráró és Verdőd, majd Hédervár kertjét vette gondozásába. A Viczay-kastélyt övező hédervári kert angolkert stílusban 1786 előtt készült, így a korai angolkertek közé tartozott és példaértékűnek számított. 1800 után Magyarországon nem is'létesült más típusú kert, mint angolkert, akár nagy, akár kis területű is volt. A korábban oly változatos, játékos, 5 ZÁDOR 1978, 15. 6

ZÁDOR 1973, 24.