Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

nek szélei kevésbé íveltek a kis szobor talapzatához képest, de felépítésük alapjellege azonos. Olyannyira, hogy a középső mező - melyben a fajansz esetében hidat ábrázoló festmény, a kőszobornál felirat található - keretelése is megegyezik. A híd mellvédjén az ívesen hajló párkány két szélén kis volutás posztamenseken egy-egy kőváza helyezkedik el, a holicsi mű alsó részén egy-egy angyal ül. Tehát a két alkotásnak nem csupán szobordísze kapcsolódik egymáshoz, hanem a kiegészítő részek elrendezése is. Ezek a kiegészítő részek már nem láthatók a tatai múzeumban lévő Nepomuki Szent János-szobrocskán (X. tábla 2.), mert a sérült mű talapzata hiányzik. E szoboralak a korábban említett fajanszművel és a tatai kőszoborral is rokonságot mutat, s bár két alkarja letört, testtartása, mozdulata, ruházata alapvetően megegyezik a két másik szoboréval. A két fenti két példához hasonlóan rokonság mutatkozik a Kálvária-ábrázolások esetében is. Hasonló a holicsi, fajanszból és a tatai, mészkőből készült Kálvária-csoport felépítése (VIIL tábla 2., XXVI. tábla 1-2.);

222 az alakok között itt nem olyan erős a kapcsolat, mint a Maria Immaculata- és a Nepomuki Szent János-szobrok esetében, leginkább Evangélista Szent János figurái mutatnak hasonlóságot. A holicsi mű talapzatának építészeti jellegű kialakítása rokon a tatai szobormű posztamensével, azzal a különbséggel, hogy míg a holicsi darab előlapjának középső, kiemelt része ívesen befelé mélyül, Tatán ugyanez a rész ívesen fölfelé emelkedik. A tatai kastélykert Szökőkútnimfája (XXXII. tábla 1-3.)

223 egy tömbből faragott sziklán ül; archív fotókon jobban kivehető a testtartása, ahogy egyik lábát kissé előrenyújtja, egyik karját a teste előtt tartja, hajában diadémot visel, hasonlóan az Iparművészeti Múzeum diadémos nőalakot ábrázoló szobrocskájához, e kis szobor párdarabja, Vulkán is hasonló testtartású (V. tábla 3. a, b). Ilyen jellegű szobor Holicson több is készült. A fentiekben csupán néhány nyilvánvaló kapcsolódás nyert hangsúlyt. Az összes, Schwaigerrel kapcsolatba hozható mű szemlélése, vizsgálata során ezeken kívül még számos - nem csupán az adott kor és helyszínek ízlés- és szokásvilágának megfelelően kialakult — hasonlóságot, sok esetben sémát találunk témaválasztás, motívumok, elrendezés, megfogalmazás, megmunkálás tekintetében. Schwaiger szerzőségét illetően - a kevés, de lényeges életrajzi adat mellett — magukat a fennmaradt műveket kell tehát vizsgálnunk, melyek egymás közti kapcsolata, rokonsága szembetűnő. Schwaiger Antal szerzőségére vonatkozóan ez tekinthető a leginkább kézzelfogható bizonyítéknak. 222 p T

ÓTH 2004a, 100-103.; VI-VII. tábla (136-137.). 223 p XOXH 2004a, 114-116.; XVII. tábla 2-3. kép (147.); P. TÓTH 2004b, 16-17.