Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

Megemlítendő még, hogy a szobrász egyik fia, Lőrinc a tatai manufaktúrában inaskodott, majd - mielőtt Schwaiger Antal szobrászműhelyében munkába állt volna - a holicsi gyárban töltött egy évet - mindezek szintén édesapja tatai gyárral való kapcsolatára utalnak.

210 Emellett meg kell jegyeznünk, hogy az említett Anna Mária nevű gyermek keresztszülei — Hermann Sándor és Krisztina Barbara — személyében a fajanszgyárhoz kötődő emberekről van szó, előbbi a gyár vezetője volt ebben az időben. Továbbá a kutatónak figyelembe kellett volna vennie a szobrász tatai tartózkodásának, tevékenységének időbeli meghatározását illetően az 1770-73 közötti időszakban általa készített, a tatai uradalom területén elhelyezett, köztéri és egyházi épületeket díszítő szoborműveket, melyek egyértelműen azt mutatják, hogy Schwaiger ekkor már valóban itt dolgozott. E művek a következők: a tatai volt piarista rendház kápolnájának főoltárához készült szobordísz - 1769-70 között (XXIV. tábla, 1-2.),

211 a Tatán Fellner Jakab által épített, Altal-ér feletti hídon elhelyezett Nepomuki Szent János-szoborcsoport - 1770 (XXV. tábla, 1-2.),

212 a tatai Kálvária-szoborcsoport - 1770 körül (XXVI. tábla 1-2.),

213 a vértessomlói, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom főoltárának szobordísze - 1770 körül ( XXVII. tábla 1-2.),

2H a vértessomlói Sarlós Boldogaszszony-tempíom szószékének szobrai — 1770 körül (XXVII. tábla 4.),

215 ugyanezen templom Szent Rozália-oltárának szobrai - 1772 (XXVII. tábla 5.),

216 valamint a szintén itt található Szent Apollónia-oltár szobordísze - 1773 (XXVII. tábla 3-).

217 A vértessomlói plébániahivatalban található, „Liber Memorabillum Paroeciae Zsömlemis" feliratú könyvben olvashatjuk, hogy az Apollónia-oltár és a Rozália-oltár szobordíszét Schwaiger Antal készítette, akinek neve mindkét esetben tatai megjelöléssel szerepel, a Rozália-oltárral kapcsolatban a következőképpen: „Figuráé S. Sebastiani, S, Rochi et S. Rosalie anno 1772 exculptae sunt per Antonium Schwaiger Tataensem."

218 A tatai kisplasztikái alkotások esetében sem hitelesítik konkrét jelzések a szobrász szerzőségét. Jelzés a szobrocskákra Holicson és Tatán sem került, csak a talapzatra festettek jeleket, de az idők folyamán a könnyen kivehető figurák gyakran külön kerültek a hozzájuk tartozó alsó résztől. A fennmaradt művek alapján úgy tűnik, Tatán jóval kevesebb önálló, vagy díszítő szobor készült. Mindenesetre a megmaradt jelzett talapzatok és a szobordíszüktől megfosztott asztali díszek tanúskodnak arról, hogy itt is készültek szobrok. Az is elképzelhető, hogy egyes holicsiként nyilvántartott figurák valójában Tatán készültek, hiszen ezek a jelzetlen művek stíluskritikai alapon nem feltétlenül sorol210 SCHIREK 1905, 125.; RÉVHELYI 1941, 26. P. TÓTH 2004a, 97-99, MII. tábla (131-133.). P. TÓTH 2004a, 100, IV-V. tábla (134-135.). P. TÓTH 2004a, 100-103, VI-VII. tábla (136-137.). P. TÓTH 2004a, 103-105, VIII-IXI. tábla (138-139.). P. TÓTH 2004a, 103-105, XI. tábla, 2-7. kép (141.). P. TÓTH 2004a, 103-105, XI. tábla, 1. kép (141.). 7 P. TÓTH 2004a, 103-105, X. tábla (140.). 8 LIBER MEMORABILIUM 12, 13.