Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

Élethűen megmunkált rózsa alakú edények is készültek kisebb és nagyobb méretben; az alsó rész egymásra boruló szirmai folytatódnak a fedőn is, melyen általában fogóként leveles, zöld szárú bimbó látható (XV. tábla 1-2.). 3. / Az állatalakot utánzó edények között az egyik leggyakoribb forma a papagáj volt, ilyen alakú edények a tatai készítmények közül is megmaradtak. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található egy zöld színűre festett papagájt formázó kanna, csőre és lába sárga, fogója a madár hátára erősített, csavarodó leveles-bogyós ág, fejének levehető felső része alkotja a fedelét (XV. tábla 3-). A tatai Kuny Domokos Megyei Múzeumban két papagáj alakú kannát őriznek, az egyik zöldre festett, kialakításában és színezésében is az Iparművészeti Múzeum-beli darab párja (XV. tábla 4.), a másik színei sárga, lila, kék, zöld. Fogójuk leveles-bogyós ág, fedelük a fej levehető része (XV. tábla 5.). A galamb formájú edényekre példa egy fehér és lilás színű, valamint egy kékes- szürkés színű madár, ez utóbbi fedelének fogója gyümölcsöt formáz, mindkettő estében a hátukon összezárt szárnyak képezik a levehető fedelet (XV tábla 6. a-b). 4. / A fent felsorolt művek mindegyike — naturalisztikus formájuk ötletes felhasználásával - valamely funkciót töltött be. A tatai ún. rákos tányérokat viszont kizárólag dísztárgynak szánták. Felületükön vörös, rózsaszínű, barna, vagy fekete, élethűen mintázott rákokat helyeztek el tetszőlegesen, helyenként csigákkal, bogárral, retekkel, petrezselyemmel, festett virágokkal kiegészítve (XVI. tábla 1-6., XVII. tábla 1-4.).

172 Mindegyik eredeti, kézzel megmintázott munka, nincs köztük azonos kivitelezésű darab. Ihletőjük lehetett Tata és környékének vízdús környezete is, ahol a halgazdálkodás mellett ráktenyésztéssel is foglalkoztak.

173 A szobrász úgy készítette ezeket a tárgyakat, hogy olybá tűnjön, mintha valódi étel lenne a tányérokon;

174 emlékeztetnek a strasbourgi hasonló megfogalmazású dísztálakra.

175 A holicsi és tatai plasztikákon is megjelenő növényi és állati formák fedezhetők fel a 17-18. századi csendéleteken is. A festményeken csendéletet alkotó motívumok káposzta, retek, hagyma, csigák, petrezselyem, articsóka, gomba, körte, alma, spárga, citrom, szőlő, tök, dinnye, különféle madáralakok, rákok, virágok, rovarok, gyíkok — alkotnak kisplasztikaként egy másfajta „csendéletet" a terített asztalon vagy a szekrényen elrendezve. A megmarad és elmúlik gondolata simul itt össze: megörökíteni a rom172 Révhelyi összesen 16 tatai rákos tányér leírását adja meg, valamint egy kisebb tartóedényét, melynek fedélfogója vörös rák és egy spárgaköteg alakú, vélhetően vajtartóét, tetején szintén egy rákkal, ezek közül 13-ról képet közöl. RÉVHELYI 1941, 76-77, III, XI, XIX. tábla. 173 Korabinsky is említi, hogy a tatai Esterházy uradalom majki tavában szép rákok vannak. KORABINSKY 1786.; idézi: FALLER 1937, 8. 174 BALLÁ 1993, 76. 175 Általában Palissy nevét szokták említeni a rákos tányérokkal kapcsolatban, de a hasonló alapötlet ellenére nem biztos, hogy a tatai művek valóban kapcsolódnak az ő munkáihoz. Palissytól csak egy-két olyan állatábrázoláséi tárgyat ismerünk, melyen többek között rákok is szerepelnek, mely rákok lényegesen más megfogalmazásúak, mint a tataiak. Inkább relief-szerűek, kevéssé emelkednek ki a felületből, lábukat és csápjukat csak festés tünteti fel. S míg a Palissy-féle edényeken sokféle motívum zsúfolódik össze, a tatai készítményeken csak néhány állat- és zöldségforma jelenik meg, ezek is a tányér tükörlapján, esetleg peremre nyúló ollóval, csáppal, míg Palissynál a perem is gazdagon díszített.