Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére
Stingl keze alatt a gyár újra komoly eredményeket tudott felmutatni, Pasteiner a szerződés újabb három évre szóló megújítását kérelmezte, melyre az engedélyt októberben megkapta. 152 1823. május 31-én Stingl - a tüzelőanyag olcsóbb megvásárlását remélve — segítségért folyamodott az uradalomhoz; 153 kérését teljesítették, illetve téglát is kedvezményes áron bocsátottak a rendelkezésére. 154 Stingl kölcsönöket vett fel a tatai Fischer Mózes Árontól, aki egyúttal társa is lett. 1824. április 17-én „Tóvárosi anglus kőedény fabricans Stingl Vincze és segittő Társa Fischer Moyses Áron tatai zsidó" már együtt „könyörögnek" az uradalomnál tüzelőfáért és egy gyártáshoz alkalmas ház használatba vételének engedélyezéséért (Függelék 9.). 155 Az uradalom engedélyezte számukra a műhely céljára történő házépítést vagy bérlést, Pasteinert pedig nem támogatta abbéli szándékában, hogy a régi épületet más szakembernek bérbe adja (Függelék 9., Függelék 10.). 156 Fischer Mózes Áron 1824. június 12-én már be is mutatta az uraságnak jóváhagyás céljából azt a Temető utcai házról és egyéb ingatlanokról szóló adásvételi szerződést, mely kőedény gyártására alkalmas fabrika felállítását szolgálná (Függelék 12.). 157 A régi épületben működő gyár tehát megszűnt. Az uradalmi támogatásnak, Stingl Vince és a Fischer család törekvéseinek eredményeként új helyszínen indult kerámiagyártás; itt már nem fajansszal, hanem kőedénnyel foglalkoztak. A vezető szakember továbbra is Stingl Vince volt, akivel Fischer összekülönbözött (Függelék 13.), 158 ennek következtében Stingl hamarosan távozni kényszerült - 1824 őszén elhagyta a települést. Helyét Windschügel Antal — a Holicsról Pápára érkezett keramikus, Windschügel Károly Ágoston fia — vette át. Stingl utóbb Herend mellett jelent meg, ahol 1825-től fontos szerepet játszott a kerámiagyártás megindításában. REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 14, 259.: „A Tóvárosi Majolica Fabricát Pasteiner Sopronyi Stingl Vinczének 3 esztendőre subarendálván és a köztük kötött egyességet bemutatván könyörög, hogy az az Uraság részéről helyben hagyattatnék és a Contractus még 3 esztendőre az előbbeni mód szerint megujjittatna. Minthogy {...} helyben hagyat tátik és Stingl Vinczének Contractussa a Majolica Fabricarul a I.January 822 az előbbeni mód szerént 3 esztendőre kiadattatsék. 12. X. okt. 822."; REVHELYI 1941, 31. a gróf Esterházy levéltár adatai REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 14, 147.: „Stingl Majolica Fabricans azon könyörög, hogy csüggedező Fabricájának első segéllésére a szükséges TüzellőFa egyenesen a Fabricájához szállíttasson és azon költségtül, melly a Fának a' Tatát Depositoriumbul Fabricájához szükséges általhordatására kívántatik, meg mentessen. { ...} hogy ezen Fabrica végképpen el ne vesszen {...)"; REVHELYI 1941, 31. a gróf Esterházy levéltár adatai. REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 14, 249.; RÉVHELYI 1941, 31. a gróf Esterházy levéltár adatai. REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 14, 252-253.; RÉVHELYI 1941, 31, a gróf Esterházy levéltár adatai. REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 14, 250, 252-253.; RÉVHELYI 1941, 34. a gróf Esterházy levéltár adatai. REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 14, 250, 252.; RÉVHELYI 1941, 36. a gróf Esterházy levéltár adatai. REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 14, 254.; RÉVHELYI 1941, 37. a gróf Esterházy levéltár adatai.