Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

Fischer Mór a Stingl-Mayer-féle herendi gyárban üzlettársként jelent meg, majd 1840ben annak kizárólagos tulajdonosa lett.

159 Tatán továbbra is Fischer Mózes Áron vitte a gyárat, 1850-től fiával, Károllyal együtt, aki idővel maga vette kezébe az üzemet; ő később társat vett maga mellé, a cég neve Fischer és Nobel lett.

160 1874-ben Fischer Mór, a herendi gyár tulajdonosa Tatára vonult vissza; Dezső fiával közösen herendi és cseh porcelántárgyak díszítését végeztette itt, saját házában lévő festő- és égetőműhelyében.

161 A Fischer-Nobel gyárat az 1870-es években a bécsi Hardtmuth cég vásárolta meg,

162 amely kályhákat gyártott, bár bizonyos források arra engednek következtetni, hogy porcelán edények gyártásával is próbálkozott;

163 ez a gyár 1910-ben szűnt meg. A tatai gyár 1758 és 1824 közötti működésének áttekintési táblázatát a gyárvezetők nevével, vezetésük időtartamával, az ismert alkalmazottak nevével, munkakörével és működési idejével Révhelyi Elemér közli (Függelék II.).

164 Ebben az időszakban a tatai termékeket ecsettel festett T betűvel jelezték, más betű hozzáfestése nélkül.

165 A T betű kétféle színezése fordul elő, kék (kobaltkék) vagy fekete (mangán).

166 Az üzem jelentőségét mutatja, hogy a korabeli földrajzi leírásokban többször említik a Tata városával foglalkozó részekben, egy sorban a piaristák gimnáziumával, az Angolkerttel, a plébániatemplommal, a kastéllyal, a halastóval.

167 A tatai fajanszgyár jelentőségét nem csupán az itt készült alkotások művészi színvonalának ismeretében hangsúlyozhatjuk, hanem figyelembe kell vennünk azt is, hogy innen indult el ifj. Kuny Domokos, hogy megalapítsa a budai fajanszgyárat, a tataiak hatással voltak a pápai keménycserépgyár sorsának alakulására, és a tatai egykori művezető, Stingl Vince, valamint a Fischer család tevékenységének köszönhetően létrejött és működni kezdett a herendi gyár. Jelentős volt a Fischer Ignác által 1864-től működtetett pesti porcelánfestő műhely, amelyben 1867-től kerámiagyártással is foglalkoztak — 159 RUZICSKA 1938, 7, 8.; Stingl Vincének a herendi gyáralapításban betöltött szerepéről, a herendi gyár működésének kezdeteiről: BALLÁ 2003, 24-42.; A herendi gyár működéséről, illetve a tatai vonatkozásokról Fischer Mór idején: BALLÁ 2003, 36-78. 160 RÉDEY (ROHRBACHER) 1917, 56.; RÉVHELYI 1941, 38. a gróf Esterházy levéltár adatai. 161 BALLÁ 2003, 77. 162 WARTHA 1892, 133.; RÉVHELYI 1941, 38. a gróf Esterházy levéltár adatai 163 KATONA 2001, 346. 164 RÉVHELYI 1941, X. tábla. 165 Néhány kivételes esetben fordul csak elő, hogy a T mellett holicsi jelzést is találunk; valószínűleg az 1758-ban Tatáról távozó Pfeiffer Sebestyén magával vitt Holicsra félig elkészült tárgyakat, ahol utólag az ottani jelzés is rájuk került. 166 A tatai jegyekről: MAJLÁTH 1879, 40.; RÉVHELYI 1941, 41-45.; CSÁNYI 1954, 79-80.; KISS 1966, 40, 6. kép; KATONA 1978, 71-72, 244.; KATONA 2001, 337. 167 1783-as, Lietzschka Deutschmeister főhadnagy által készített térkép, mely felirattal mutatja a „Majolika Fabri" helyét, említi: FALLER 1938, 13.; KIS 1818, 145.; MAGDA 1819, 326.; DÓCZY 1830, 239.; FÉNYES 1857, 274.