Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

Ozv. Hermanne 1782-ben már tíz esztendőre szóló bérleti szerződést kötött az uradalommal (Függelék 4.).

109 A gyár termeléséről nyújt adatokat Komárom megyének a Helytartótanácshoz 1785. november 21-én intézett jelentése, mely szerint az özvegy tóvárosi majoíikagyára az ónt és az ólmot Bécsből, a sót Komáromból, a fát helyből szerzi be, tizenkét dolgozója 2000 forint értékben termel, s az áru a Magyar Birodalomban, főként Pesten és Lengyelországban kerül értékesítésre.

110 A termelés üteme fokozódott, 1786ban műszaki fejlesztésre került sor, az uradalom szolgálatában álló Böhm Ferenc mérnök vízierővel működő gépet tervezett és állított fel a gyár számára.

111 A megyének a gyár 1786-os működéséről készült jelentéséből kiderült, hogy a bevételek összege emelkedett, amit 5.500 forint értékben határozták meg.

112 Siklóssy ifj. Kuny Domokosról, mint a tatai gyár igazgató-tulajdonosáról írt.

113 Katona Imre véleménye szerint is ő vezette a gyárat 1785-ig.

114 Mikor 1784-ben ifj. Kuny felajánlotta szolgálatait a bécsi udvarnak — a nyilvános árverésre szánt bécsi porcelángyár vezetésére próbált megbízást nyerni —, beadványában a tatai gyár igazgatójának mondta magát.

115 Révhelyi Elemér a tatai levéltári anyagban találta annak az 1784. júliusi esetnek a leírását, mely szerint „Kuny Domokos erőszakosan követeli anyjától a gyárat (majolika), Hajdúkkal kellett kivezetni, nyugtalan, izgága ember, uriszék elé kerül az ügy".

116 A grófi levéltári iratok végig Hermannét, Kuny édesanyját említik vezetőként. Ifj. Kuny minden valószínűség szerint a tatai gyár munkatársaként dolgozott, édesanyja mellett fontos feladatokat láthatott el, s tervei között szerepelhetett, hogy idővel, mint örökös, átveszi az irányítást. Elképzelhető, hogy ifj. Kuny Budára való távozásának oka az volt, hogy özv. Hermanne lánya, Kuny mostohatestvére, Hermann Terézia 1784. december 19-én házasságot kötött Schlögl János György tatai vaskereskedő-segéddel,

117 s nyilvánvalóvá vált, hogy Kuny és Schlögl Hermanne halála után mint társak vezethetnék a fabrikát. Kuny önállóságra törekedett, s vagy megértésből, vagy sértődöttségből fakadóan úgy döntött, hogy elhagyja Tatát; 1785-ben Budán alapított fajanszgyárat. Wodnarzik Vince mintázó szintén Holicsról jött, a tatai gyárban 1785-86 között dolgozott.

118 Scwaiger Antal Lőrinc nevű fia is itt állt munkába, 1779-80-ban Holicson folytatta mesterségét,

119 Tatára való visszatérése után apja szobrászműhelyében dolgozott, 109 REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 14, 52-53.; RÉVHELYI 1941, 24. a gróf Esterházy levéltár adatai. 110 MIHALIK 1964, 233. 111 RÉVHELYI 1941, 24. a gróf Esterházy levéltár adatai. 112 MIHALIK 1964, 233. 113 SIKLÓSSY 1917, 26-27. 114 KATONA 2001, 337. 115 SIKLÓSSY 1917, 41-42. 116 REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 7. 117 Tatai Szent Kereszt r. k. pléb. hiv. Lib. Copul. Tom. IV. 239118 RÉVHELYI 1941, 25. 119 SCHIREK 1905, 125.