Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

Esterházy József számára a gyáralapítás gondolatához kiindulópontot jelenthetett, hogy jól ismerte a holicsi gyár működését, melynek állandó megrendelője volt. Cseklészi kastélya számára többször vásárolt holicsi fajanszokat, így például 1750-ben 220 forint értékben négy láda edényt hozatott,

44 1756-ban 113.60 forintot fizettek ki „porcellán árúkért' '.

45 1758-ban Holicsról rendelt edényeket pozsonyi palotája számára is.

46 1 7 5 9-es és 1760-as holicsi rendelésekről is vannak adatok.

47 A gróf előtt példaként állhattak a nyugati főurak nevéhez fűződő gyáralapítások, melyek az anyagi jövedelmezőség mellett hírnevet, reprezentációs lehetőséget nyújtottak a tulajdonosnak. Katona Imre nem hiszi, hogy a tatai manufaktúrát az Esterházyak reprezentációs igényei hozták létre, mert véleménye szerint a fajanszok ekkor már nem főúri használatra készültek, hanem a városi polgárok igényeit elégítették ki. Nem tartja hihetőnek, hogy reprezentációs igények kielégítése céljából egy egész gyárat működtettek volna, szerinte inkább a fejlett tatai iparos- és kereskedőréteg, valamint az uradalmi személyzet életvitelére, igényeire alapozva foghatott a gróf a gyár építésébe, nem beszélve arról, hogy az uradalom gazdaságának egyik fő tevékenysége a fakitermelés volt, s a fajansz előállítása a fa folyamatos hasznosítását jelentette.

48 Ezzel szemben a tatai és tóvárosi polgárok háztartásaiban összeírt hagyatéki leltárokban még a 19. század első éveiben sem találunk érdemleges számban fajanszból készült edényt, inkább a helyi fazekasok készítményeit használták és gyakoriak voltak a fából készült tányérok is.

49 Tény viszont, hogy a grófi család a gyár állandó megrendelője volt, saját részre és ajándékozási célokra is készíttetett fajanszokat. Nem egyszer egy-egy Tatán rendezett ünnepség, vendégeskedés alkalmából jutott komoly megrendelésekhez a gyár. A tatai gyártmányokkal kapcsolatban az iratok általában a „majolika" kifejezést használják, esetenként a „porcelán" szót. Schirek Holicsról írt munkájában a „fajansz" helyett szintén a „majolika" elnevezést találjuk. Bár „majolika" névvel elsősorban az olasz reneszánsz művészi értékű termékeit illetik — az elnevezés Mallorca szigetének nevéből származik, mert ez a sziget közvetítette a spanyol-mór ónmázas edényeket Itáliába -, s a későbbi termékekre inkább a Faenza nevéből származó, francia eredetű „fajansz (fayencé)" elnevezést alkalmazzák, ennek ellenére Magyarországon a holicsi, tatai, budai, REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 15/a, 152., 153, 170.; RÉVHELYI 1941, 10. a gróf Esterházy levéltár adatai. RÉVHELYI 1941, 10. a gróf Esterházy levéltár adatai. REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 15/a, 102.; RÉVHELYI 1941, 10. a gróf Esterházy levéltár adatai. REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 15/a, 131-132, 142, 143. KATONA 2001, 331-332. KEMECSI 2003, 142-143.