Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

kisbéri, pongyeloki üzemeknek a 18. és 19- században egyaránt „majolikagyár" volt a hivatalos megjelölése.

50 A tatai fabrika története összefügg a holicsi gyáréval. Holies például szolgált Esterházy gróf számára az alapításhoz, valamint a Holicsról Tatára — esetenként Tatáról Holicsra — vándorló mesterek saját művészi elképzeléseik és szakértelmük mellett magukkal hozták korábbi munkahelyük formakincsét, dekorstílusát. A tatai gyár első vezetője, Pfeiffer Sebestyén is Holicsról érkezett, ahol 1744-től dolgozott modellkészítőként.

51 A holicsi gyári névjegyzékek 1755-ben említik utoljára, de még 1757 telén is Holicson lehetett, anyakönyvi bejegyzésekből tudjuk, hogy ekkor született fia,

52 s a tatai iratokban csak később jelenik meg neve. Tatára jövetelekor, 1759ben indult meg a termelés, miután Esterházytól megbízást kapott egy itt létesítendő gyár vezetésére.

53 A gyártelepet Tóvároson, az ún. régi ispán-udvarban, a régi uradalmi tehénistálló helyén szerelték fel, az épületet Fellner Jakab építész alakította át erre a célra; a munkálatok 176l-ig tartottak, miközben már 1760 őszén kezdetét vette a gyártás.

54 Egy 1760. február 23-án, Tatán kelt oklevél jegyzi a „figuli Majo/iä" konvencióját, eszerint a majolikagyárban dolgozó munkás havonta 15 forintot kapott, ezen kívül egy pozsonyi mérő búzát lisztnek, két mérő árpát, fél mázsa sót, másfél öl tűzifát a konyhájára.

55 Durva fajansz (ónmázas fajansz), olasz majolika névvel illethető agyagipari árufajta készítése a 19. század elejéig virágzott. Alapanyaga szénsavas mész és vas-oxidot tartalmazó márgás anyag. Az ónmáz kémiailag ólom-nátrium-szilikát, melyben fel nem oldott ónoxid van. Ez az ónoxid tartalom teszi a mázat fehérré és átlátszatlanná. A nyers agyagtárgyakat égetik (zsengélik), majd mázazzák. A nyers máz felületén történik a festés, mely ügyes, gyors munkát kíván, mivel az ónmáz felülete hamar beszívja a festéket, s javítani már nem lehet. A festő által használt színek: lila-barna-fekete (mangán-oxid), zöld (rézoxid), kék (kobalt-oxid), sárga (antimon-oxid), vörösesbarna (vas-oxid). A fém-oxidokkal színezett festék a mázhoz hasonló összetételű. Az égetés során a tárgyak tükörsima fehér mázat kapnak, melybe besülylyednek a színes festékek. Néha még egy átlátszó ólommázzal is bevonják festés után a tárgyat, s így a festék nem csak az ónmázba, hanem az ólommázba is beleolvad, lágyabb vonalakat eredményezve. Előfordul, hogy a zsengélés után mázasán is kiégetik a tárgyakat, majd a fehér mázas felületre festenek ólom-oxid festékekkel, s ezt is beégetik, a porcelánfestéshez hasonlóan. A 18. század elején széles körben elterjedt ez utóbbi technika, mert a nyersmáz-felületre nem vihető fel vékony vonalrajz, valamint egy esetlegesen elrontott díszítés nem javítható GROFCSIK - REICHARD 1973, 15-16.; KATONA 1978, 9-10. 51 SCHIREK 1905, 121, 129. 52 RÉVHELYI 1941, 11. hivatkozik: holicsi r.k. pléb. hiv. Lib. Bapt, 237. lap. 53 RÉVHELYI 1941, 11. a gróf Esterházy levéltár adatai. 54 REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 15/a, 107.: 1760-ban 380.50 5/6 forint kifizetése Fellner Baumeisternek a„Majolique Haffnerfabrique"-ní\ végzett munkáért; 111, 113.: Fellner Maurermeisternek a műhelyen („Majolique-Hafner Geschier Fabric") végzett munkáért és két kályháért 429.78 2/4 forint; 126.: a Majolika üzemben az új fazekasnál új istállót építettek az udvarban, Jacob Fellner Maurermeister aláírása; valamint: 128, 129, 144.; REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 14, 76.: miután az égetőkemence elkészül, mely költségek szükségesek az égetéshez 1760. szeptember 1-től december végéig. REVHELYI 1941, 11. a gróf Esterházy levéltár adatai; MIHALIK 1964, 22955 REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 14, 75.