Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Körmendi Géza: Tata kedvelt fürdő- és üdülőhely

ház udvarán tárolták a következő fürdőidényig. A Nagy-tóban három nyáron, 18451847 között felállított uszoda alkatrészeit az 1848/49. évi szabadságharc idején a konviktusba és a rendházba beszállásolt osztrák katonák széthordták. így végződött az első tatai uszoda sorsa.

6 A KÁD- ÉS STRANDFÜRDŐK MEGÉPÍTÉSE A 19- SZÁZAD VÉGÉN - 20. SZÁZAD ELEJÉN Az 1867-es kiegyezés utáni évtizedekben a Tata területén feltörő meleg vizű források lehetővé tettek a polgári életformához tartozó kádfürdők megvalósítását. Visszaemlékezők szerint az 1880-as években már működött négy medencével a zsidók tisztasági fürdője a mai Fürdő utca 8. számú házban. A megnyílt kádfürdőről nevezték el 1883-ban a Burgundia nevű városrész egy részét Fürdő utcának. A fürdő 1944-ben a tatai zsidó lakosság Auschwitzba történő elhurcolása után szűnt meg.

7 A Wagner család a Hajdú utca és Malom-köz sarkán álló emeletes házuk alagsorában — ahol a régi Kotyogó-malom működött —, 1895-ben nyitotta meg két egyszemélyes és két többszemélyes zuhanyzóval ellátott kádfürdőjét. A ház udvarán az I. világháború után kialakított 11x7 méteres és másfél méter mély, nyilvános hidegfürdőt az orosz hadifogságból hazatért Wagner Gyula vezette. A fürdők vizét a Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek zárdájának kertjében eredő 21 C° ún. Lopresty-forrás biztosította. Az apácák kertjében eredő forrás vizét két méter magas kerítés tetején, nyitott vályúban vezették az uszodába és a kádfürdőbe.

8 A második világháború után még néhány évig működött a kádfürdő és az uszoda. A Wagner család elöregedett, Wagner Gyula meghalt, s a diákok kedves uszodáját végleg bezárták.

9 Az 1900-as évek elején a két község, Tata és Tóváros elöljárósága a melegvizű források vizének hasznosítására fürdők kiépítését határozta el. 1903-ban az Esterházy-uradalom az Angolkertben eredő Kék-forrás és Angyal-forrás lefolyó vízének szabályozásával kialakította a Hattyúliget hidegfürdőt (II. tábla).

10 A túlfolyó víz Malom-patak néven a Sándor- és Miklós-malom vízkerekeit hajtotta, majd Tóváros városképét gazdagítva kisebb tóvá szélesedett, melyet a lakosok Meleg-víznek neveztek (I. tábla). A fiákeresek a konflisuk, a malomba őröltetni járó gazdák a szekereik kerekét és a lovak patáját megáztatták a kellemes vízben. A párafüggönybe burkolódzott kis tó télen sem fagyott be. Az 1922-ben lépcsőzetes nap- és homokfürdővel, tutajokkal felújított uszoda kabinjai 1926-ban leégtek (III. tábla 2.).

11 A következő évben a kor követelményeinek megfelelően építették ki a strandfürdőt három medencével. Az első, sekélyvizűben a gyerekek A Tatai Kegyesrendi Reálgimnázium Értesítője az 1928-29- tanév végén. Közli: Magas Mihály igazgató. Tata 1929, 18. 7 Weisz György (1925), 2890 Tata, Ady Endre u. 16. közlése alapján. 8 STRÓBEL 1993, 33-34. 9 KÖRMENDI 1997. 10 Tata-Tóvárosi Híradó (a továbbiakban: TTH) 1903, 20. sz. 11 Tatai Hírlap (a továbbiakban: TH) 1922, 22. sz.