Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Körmendi Géza: Tata kedvelt fürdő- és üdülőhely

Tata kedvelt fürdő- és üdülőhely Körmendi Géza (Tata) A vizektől el nem választható Tata fürdőkultúrájáról az évszázadok során több írásos forrás is tanúskodik. Egy 1587-ből származó német feliratú térkép Mátyás király uralkodása idejéből fürdőt örökített meg Tatán. A térképen feltüntették a várat és a malmokat, valamint a mintegy kétszáz évvel később kiépített tóvárosi Angolkert területén eredő forrásokhoz rajzolt két épülethez odaírták: „Kőnigbád" és „Kőniginbád" azaz király és királyné fürdője.

1 A középkori eredetű „Öregkirályné fürdője'' és a „Török fürdő" ábrázolása található meg Siebmacher Tata 1597. évi ostromát megörökítő rézmetszetén. A térképen az „E" betűvel jelölt objektumnál az a meghatározás szerepel, hogy „Warme Baden" vagyis meleg fürdő.

2 A kutatók feltételezése szerint a fürdőt a törökök előtt a rómaiak is használhatták. Esterházy József gróf, 1727-től Tata földesura, a romos állapotban megmaradt „Török fürdőt" az 1733-1738 közötti években újjáépíttette. A medence fölé emelt egyszerű épület három helyisége közül a középső négyszögletes alakú, melyben vörös márvány úszómedence volt. Az alján lévő átlyuggatott vörösfenyő deszkapadló alól tört fel a bővizű, 21 C° forrás vize. A fürdő túlfolyó vízét föld alatti csatornán vezették el a Nagy-tóba.

3 A piaristák tatai rendházának „História Domus'-íban olvashatjuk, hogy Nagy Márton, aki 1844-1847 között a Tatai Kegyesrendi Gimnázium igazgatója volt, megépíttette az iskola tornatermét és a Nagy-tó partján az uszodát öltözővel. A tornaterem vezetője egyben az úszómester is volt. Segítőjének a Komáromi Katonai Parancsnokságról egy sorállományú katonát küldtek.

4 Az uszodát Száky Zsigmond komáromi ácsmester a dunai nyári fürdők mintájára készíttette el a Nagy-tóban, a birtokos Esterházy Miklós gróf beleegyezésével a kastély és a svájceráj közötti „Alé" előtt állították fel. Az uszodát a tó partjával fahíd kötötte össze. A téglalap alakú vízfelületet minden oldalról széles stég vette körül, melyről a gimnázium tanulói a vízbe ugrottak. Úszóverseny idején a versenyzők a stégről rajtoltak. Avatására 1845. június 22-én, nagy ünnepség keretében — zeneszóval, mozsárágyú dörgéssel, úszóversennyel — került sor. A nagy eseményről a pesti lapok is közöltek tudósítást.

5 Az uszodát minden ősszel elbontották, nagyobb alkatrészeit a közeli svájcerájban, kisebb berendezési tárgyait a piarista rend1 SZATMÁRI 1979, 147. 2 BÍRÓ 1979, 235. 3 RADOS 1964, 191-192. 4 Nagy Márton kéziratban fennmaradt művei. Piarista Rendi Levéltár (a továbbiakban: PRL). 5 Az ünnepélyt június 29-én megismételték.