Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Wagenhoffer Vilmos: Régi sírjelek, sírkeresztek a történeti Kirva község - Máriahalom - Öregtemetőjében

Nazarenus Rex Judeorum, Názáreti Jézus, a zsidók királya kifejezést takarja. A koponyára taposó Megváltó a halál fölötti diadalt és az örök életet hirdeti. A gyermeksírkövek koronamezőjében a virág (és tört virág), domborodó angyalkafejek korai halálukat juttatja eszünkbe. A felnőtt sírkereszteken mind gyakoribbá válik a 20. századtól — a számos variációval kialakított, glóriát sugárzó vérző szív —, utalva a krisztusi szeretetre (Jézus Szíve). A szívet mindig pirosra festették. Egyes régi típusú zsámbéki sírkövek keresztjeinek mezőit saját anyagból kifaragott változatos és plasztikus Corpus-ok és latin nagybetűs JNRI-táblák jellemzik. A 19/20. század fordulóján e jelképek — a tömegtermelés hatására — az új típusú zsámbéki sírkereszteken nemcsak általánossá, hanem sematikussá, jelzésszerűvé váltak (XIV. tábla 1.). A rusztikus csoportba tartozó és néhány szívjelű sírkő kivételével (itt egy síkban van a homlokzat) a többi sírkőcsoportnál a felirattáblát a kereszttől határozott egyenes, tört, hullámos — szalag szív- és tulipánívek —, vonalak, félkör-szűkített félkör, patkó-szegment és szamárhátívek, valamint virágfonatok választják el (XIV tábla 2.). Meg kell jegyeznem, hogy a sírkeresztek első díszítőeleme a rusztikus sírkő szalagdísze és vésett szíve. Az új típusú zsámbéki sírköveken általános - s ez a sírkő negyedik szerkezeti elemének tekinthető — a felirattáblához fönt csatlakozó mező, az ún. koronarész (XV. tábla 1.). Korábban ez csak az ún. klasszikus csoportba tartozó sírkőcsoportnál fordult elő. A koronamező szimbólumai a keresztényi eszmerendszer üzenetét hordozzák (kereszt, szív, hit-remény-szeretet, gyermeksírkövekénél angyalkák változatai), amelyek kiegészülnek díszítésekkel, pálmalevéllel, virággal, koszorúval és piszkei süttőin — elsőként — a halálra és szomorúságra emlékeztető szomorúfűzzel (később általánossá válik az e típusú sírköveken). A felirattábla részét — a csak az egy tömbből kifaragott sírkőkeresztek kivétel — domborodó szalagok, gyöngysorok (szív-és tulipánformájúak), kőpántok, három osztatú és változatos formájú oszlopok veszik körül a rokokó, a barokk, a klasszikus, a különleges, a süttői és az új típusú zsámbéki sírkövek csoportjainál. Kivételesen díszsor határolja a felirattáblát a zsámbékiaknál. Az első oszlopok az 1860-as években felállított sírköveken ismerhetők fel (XV. tábla 2.). A feliratmezőt mind fönt, mind lent ritkán virágdísz, olajfa levelének fűzére, angyalés búcsúzó kezek ábrázolása vezeti be, vagy zárja le (XV. tábla 4.). A sírkő lábazata rusztikus csoportba és néhány szívjelű csoportba sorolt sírkő kivételével határozott vonallal különül el a felirattábla részétől. Ez az új típusú zsámbéki sírköveknél már természetes, és az is, hogy azon keretbe foglalt búcsúvers vagy szimbólum található (XV. tábla 3.). A korábbi sírköveken mindössze 4 esetben figyelhető meg mélyen vésett keret és a búcsúzást jelképező féldomborműszerűen kidolgozott kézfogás. Lehetséges, hogy ott is volt valaha felirat, ahol ma már nem állapítható meg. Egy bizonyos, a búcsúszövegek keretei és a keretezett szimbólumok az új típusú zsámbéki sírköveken jelentek meg teljesességgel (baldachinos ábra és virágkoszorú). Kivételesen süttői sírkövön is előfordul ívelt szárú, görög kereszt. A sírkövek szinte mind önállóan állnak a talajban, míg az első kőtömb az 1860-as években meg nem jelent egyes rokokó, barokk és vörösmárvány sírköveknél. Az új típusú