Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében
Függelék A BÁNHIDAI TEMPLOM A középkori bánhidai templomból napjainkra sajnos nem maradt fenn semmi. Tekintsük át röviden, hogy mit tudunk eddigi kutatásaink alapján az épületről. A templom volt általában az egyetlen kőépület a középkori településeken, így nagyobb eséllyel vészel- t . hette át a zivataros századokat. A templom azonban nemcsak Istennek szentelt hely, hanem a közösség szellemi s általában a falu valóságos központja is volt. Amennyiben sikerülne lokalizálni Bánhida középkori templomának a helyét, azzal főbb vonalakban a település egykori helyét is sikerülhet meghatározni. A templom formája és mérete a település rangjára és egykori nagyságára is utalhat, ezért érdemes külön foglalkozni vele. Reméljük, hogy emellett bizonyos társadalomtörténeti következtetéseket is levonhatunk, s talán segítségével a település történetéről is többet tudunk meg. Fontos kiemelnünk, hogy 1885-ben Bánhidán a korábbi, részben Fellner Jakab által átalakított templomot teljesen lebontották és a ma is látható épületet építették fel, így ma a földfelszín felett semmi sem utal az egykori középkori épületre. Ezért tekintsük végig röviden a templom újkori említéseit. A középkor után hosszú ideig Bánhidán nem említenek egyházat vagy papi személyt. A török hódítás után 1674-ből ismerjük a református lelkész nevét, aki Bánhidán működött. 245 Az épületről legelsőként a török kiűzése után kapunk részletesebb leírást. Bánhidán 1714-ből maradt fenn az első Canonica Visiiatio, vagyis egyházlátogatási jegyzőkönyv. A Rákóczi-szabadságharcot követő szatmári békekötés után, mikorra elcsitult a fegyverek zaja, a püspökségekről elindultak, hogy felmérjék a 150 év okozta sebeket, s részletes leírást adtak egy-egy település egyházáról és felszereléséről. 246 A jegyzőkönyv szerint a kváderkövekből épült egyháznak igen rossz állapotban volt a teteje. A tetőt kívülről laza és nemsokára széteső nád borította. A templom hajója deszkával volt fedve, míg a szentélyt és a sekrestyét boltozat. A templomhoz egy kis torony maradványa csatlakozott. 247 A 18. század folyamán Bél Mátyás is megtekintette a templomot, s ő is hasonló épületet írt le. 248 E látogatást követően a templomot felújították, s 17765 A térképek mellékletei: S. VARGA - NAGY 2002. 6 1714-ben a Győri Egyházmegye komáromi esperesi kerületében összesen 7 helyen írtak össze templomot (Kisbér, Mocsa, Bánhida, Ete, Igmánd, Kocs és Ács községekben). Érdekessége e listának, hogy még Tata városa sincs feltüntetve benne: GYPL Canonica Visitatio 22. k. 7 „Possessio Bánbida: ...Summa exstat bic loci Ecclesia cum Sacrystia et Sanctuario. Ecclesia quidem ligneo tabulato desuper tecta ad extra autem putrida et iam ferre eorrupta arundine tecta ... Sanctuarium cum Sacrystia for nice obductum, atque tota aedificy moles ex lapidibus quadratis erecta... Et turris eidem annoxa qua aliud non habet quondam murriim rudera": GYPL Canonica Visitatio 22. k. 12. 8 „A négyszögletes kövekből épített, s oly sok esemény után még most is ép falakkal megmaradt bánhidai templom egy cseppet sem közönséges alapítóról tanúskodik, de a tető rövidebb... S bár a templom szerkezetéből és más romokból arra lehet következtetni, hogy azelőtt sokkal virágzóbb volt Bánhida, már nagyon megfakult az ősi fénye". BÉL 1989, 89.
