Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében

ban, Fellner Jakab vezetésével kissé átalakították.

249 1799-ben egy új tornyot is emeltek a templomhoz.

250 Az épületet 1859-ben Rómer Flóris is megnézte, a középkori részleteket lerajzolta, illetve azok méreteit lejegyezte. Feltűnt neki a barokk átalakítás során bekövetkező pusztulás is. így is említésre méltónak találta a déli oldalbejáratot és a „faltőpárkányt", mely a régi templom nagyságára engedte őt következtetni.

251 Az újkori forrásokból és Rómer leírásából egy kisebb méretű, késő román kapuzatú Árpád-kori templom-részlet tárul elénk. A templom boltozott szentélye és boltozott sekrestyéje mindenképpen a jelentősebb templomok közé sorolja. A torony építésének idejét és módját azonban írott forrásokból nem tudjuk kikövetkeztetni, csak annyi bizonyos, hogy a kora újkor végén romokban állt, s újabbat 1799-ben építettek hozzá. A templom épületének ilyen formán való megismerése, megerősíti az okleveles forrásokból kirajzolódó képet, mely szerint Bánhida jelentősége a 13- század végére - 14. század elejére érte el csúcspontját. Ezután a különböző birtokosok alatt nem sokat törődtek az itt élőkkel. Ez általános kép a középkori Magyarországon, hogy azon gazdagabb földesurak, akik több települést is birtokoltak, nem fordítottak jelentős figyelmet településeik egyházaira s az ott lakókra sem. S bár a későközépkorban mezővárosként említették Bánhidát, úgy tűnik, hogy gazdasági és társadalmi ereje mégsem volt olyan jelentős, hiszen például a templom hajóját sem tudták kibővíteni. 249 Erről emlékezik meg a ma a plébánia épületén levő építési tábla is: „SVMtlbVs en Dignh sVperls ECCLesIa sVrglt", 1776. 250 RÓMER jegyzőkönyvek VIII. 105. 251 A templom szélessége 5 öl (9,48 m), s oldala is követhető volt legalább 7 öl 2 hüvelyk hosszan (13,32 m): RÓMER 1861, 189.