Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében

Petrestelke, Szemtelke

209

). E birtokok között Csákány jelentős lehetett, másként nem vette volna zálogba Vasvári Péter.

210 Azt, hogy a 14. században Csákány birtokon már elpusztásodott, elhagyott települést, vagy még élő falut kell-e értenünk, csak az itt található település maradványainak feltárása tisztázhatja. A Bodmér nemzetség tagjai Csákánnyal kapcsolatban már nem bukkannak fel a forrásokban, de a 14. század közepén a bodméri nemeseknek birtokaik vannak Fejér megyében.

211 Ezután azonban majd 100 évig közvetett adatot sem ismerünk Csákányra vonatkozólag. Következő említésekor, 1449-ben, már Csákányegyház formájában, mint Fejér megyei pusztát említik.

212 Itt már nemcsak az oklevél praedium (puszta) megnevezése, hanem a megnevezés utótagja, az egyház is arra utal, hogy már korábban elnéptelenedett. Vitány várának tartozékai között tartották számon, majd tíz évvel később, 1459 szeptemberében ismét egy Vitány várával kapcsolatos oklevélben említették meg a települést, szintén, mint Csákányegyház puszta.

215 Ez a forrás azonban ennél többet is elárul: Szár birtok tartozékai között említette Csákányegyházát.

214 Ezek szerint a 14. században valamilyen módon Csákány területe elszakadt Bodmér birtoktól, s Szár birtok tartozéka lett. Szár birtokot 1440-ben még külön említették, bár felsorolták már Vitány tartozékai között is, így feltehetően csak ekkor került Szár s vele együtt Csákányegyháza Vitány várának birtokai közé.

215 Csákányegyháza pusztát Szár birtokkal — és más pusztákkal együtt — említették még 1459 decemberében is.

216 Csákányegyház eddig ismert utolsó említése 1511-ből való, amikor szintén Szár birtokhoz tartozó pusztaként írták össze,

217 ezután a török hódoltságig a vitányi uradalom része maradt. 209 Ebben a korban a telek utótag már üresen álló, elpusztult települést jelent. Ilyen végződésű településnevek a 13. századtól kezdve jönnek létre. SZABÓ 1963, 323-324. 21t) HO 38. 211 1365-ben Felcsút környékén említik a „bodméri nemesek" földjét. ÉRSZEGI 1971, 190-191. 212 „Chakaneghaz in Albensi" MOL DL 14284. 215 „Chakaneghhaz ... in dicto Albensicomitatibus" MOL DL 15400. 214 „ac possessionem Zaar vocatam cum prédits Chaplar Garda Zenthtbamas vtrasque Vene ei Chakaneghhaz appellatis in dicto Albensi comitatibus existentis" MOL DL 15400. 215 „castrorum Tata Vitán Geztes et Esegwar vocatorum ac domorum sew curiarum Mwr Zaar et Gerencher dictorum" MOL DL 13900. 216 „Item possessione Zaar ac prediis Chapplar Zenthtamas utrisque Wene Garda Chakaneghaz in Albensi" MOL DL 15421. 217 „Zaar ac prediorum Chaplar, Garda, Zenthtamas utrarumque Wene et Chakaneghhaz in prescripto Albensi" MOL DL 89009.